Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

IRODALOMTÖRTÉNET — LITERATURGESCHICHTE - Bakó Endre: Kollányi Boldizsár arcképéhez

lem egyedül az egyén lelki világán alapulva is előmozdítja a jellem fejlődését". Mivel sokféle faj, kultúra és vallás létezik, „más nemzet — más isten". Azt tartja, hogy „A magyar faji sajátosságoknak kétségtelenül a református vallás felel meg". Gondolatait ekképpen összegzi a katolikus Kollányi: „Az erkölcs nem katolikus hiterkölcs, nem reformált, nem zsidó és semmiféle felekezetű. Az erkölcs a mi gyarlóságunknak érzete a végtelen világfenntartó erővel szemben, annak az isteni harmóniának az érzete, amely egyformán széppé teszi a világegyetem parányát a működésében tudatosan részt vevő elme fönséges ragyogásával. Azért csatlakozunk mi a brémai tanítósággal a felekezeti mételyt hintő vallásoktatás ellen. Az iskolák célja az ismeretek, a tudás tanítása, de nem a gyűlölködések szítása. És amennyiben én még a tudás átplántálásánál is fontosabbnak tartom a jellemfejlődés célzatát, javaslom, hogy a modern erkölcstan fokozatos tanítását az oktatással párhuzamosan eszközöljék, és hogy a további vallásos — illetve felekezeti — visszaütéseknek egyszer s mindenkorra eleje vétessék, törekedjünk az egyetemes vallástan tanításának — magától értetődőleg világi tanerőkkel történő — behozatalára. Ebben a szellemben keressük meg a testvérpáholyokat és a magyarországi symbolikus nagypáholyt." Rövidesen a filozófiáról fejti ki véleményét.

2

1 Áttekinti a filozófia fejlődéstörténetét, azt kutatva, hogy a filozófia felfogható-e a tudományok tudományának vagy sem. Haeckel Ernő Henrik tűnik ki számára a kortársak közül, de megállapítja, hogy Spinoza ugyanazt tanította, mint Haeckel. Ezután részletesen ismerteti Haeckel tanait, amelyek lényege, hogy az élet nem egyéb, mint folytonos harc. Ezekben az években Kollányi sokat tanult és dolgozott, egyik kedvenc kifejezésével szólva: termelt, de munkái közül keveset publikált. Ezek közé tartozik sokat emlegetett tanulmánya az impresszionizmusról.

2

2 A pompás kis esszé az impresszionizmust tisztán festészeti szempontból elemzi, s egyik kulcskérdésének a rajz és színezés közötti „harcot" tekinti. Rámutat, hogy az impresszionizmus abból az alapigazságból indul ki, hogy a távolság arányában kisebbednek a tárgyak, s nem geometriai pontossággal mutatják a részleteket, mert a távolság folytán a vonalak, kontúrok elbizonytalanodnak. Az impresszionizmus tehát lemond a fényképszerű ábrázolásról. Kollányi igen nagy fontosságot tulajdonít a fénynek, a plein air voltaképpen nem szabad levegő, mint inkább a szabad napfény keresése. A hazai mesterek közül Szinnyei Merse Pál és Nádler Róbert eredményeit minősíti jelentősnek. Cáfolja azt a tévhitet, hogy impresszionista stílusban nem lehet portrét festeni. Figyelemre méltó az a megállapítása is, hogy az impresszionizmus nem csupán a pillanatnyiság művészete, a benyomások gyors visszaadása, ez csak részigazság, amely a szó, a fogalom rossz értelmezéséből, szolgai fordításából fakad. Pontosan érzékelteti a művészeti stílusok történetiségét, jönnek és múlnak, váltogatják egymást. „Minden elfogultság nélkül megállapíthatjuk tehát, hogy az impresszionizmus is haladás a régi irányzatokhoz képest (...), kétségtelenül felette is elrohan az idő kereke, tán máris meghaladták, mint a többit, hiszen már dalol a jövendők poétája: „Új vizeken járok." 1906-ban ismerkedett meg Adyval, s kettőjük gyorsan fellángoló, eszmei és emberi rokonszenven nyugvó férfibarátságát a kortársak emlékezésén kívül dokumentumok is őrzik.

23 1907-ben alakult meg a Nagyváradi Társadalomtudományi Társaság, Kollányit vezetőségi taggá választják.

2

4 1907 karácsonya előtt elkülönült feleségétől, majd elvált, új feleségével 2

1 Beszéd 1907 novemberében a nagyváradi szabadkőműves páholyban. 2

2 Jegyzetek az impresszionizmusról. Huszadik Század 1907. 336—355. 2

3 Ady Kollányi Boldizsárhoz (három levél, három levelezőlap, öt dedikáció, köztük egy háromstrófásversis.)A dokumentumok 1908 és 1911 között keletkeztek. Közli: Kardeván Károly Ady Múzeum II. 206—208. — Bényei József riportja — Emlékezés Ady Endrére, Látogatás a Kollányi testvéreknél. Hajdú-bihari Napló, 1965. máj. 1. — 1906-os dedikáció szövegét is közli. 2

4 Huszadik Század 1907. 489—490. Elnök Ágoston Peter, ellenőr Kollányi. 286