Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

IRODALOMTÖRTÉNET — LITERATURGESCHICHTE - Bakó Endre: Kollányi Boldizsár arcképéhez

váradi László király Szabadkőműves Páholy oklevele arról tanúskodik, hogy rendes szabadkőműves tanoncnak felavatták, majd legénnyé lett, s 1906. március 13-án mesteri fokra emelték. A kinevezést jóváhagyta a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy főtitkára is. Kollányi ebből az alkalomból beszédet mondott.

1

6 A bölcseleti értekezés használja a marxizmus kategóriáit, és név szerint emlegeti Marxot, Engelset. Elképzelhető tehát, miként Bóka László feltételezi, hogy Adyt Kollányi ismertette meg a marxizmussal.

1

7 Kollányi a marxizmust sajátosan értelmezte. Márciusi beszédében ugyan az emberiséghez, az egész világhoz apellál, s az osztályharcot véli a történelem mozgatójának, látja a munka fontosságát a társadalom fejlődésében, hitet tesz a francia felvilágosodás mellett, említi az orosz polgári demokratikus forradalmat, majd így folytatja: „... az ismeretek nagyságával, tágulásával arányban nő az emberi szükséglet, és a kisipart fölváltja a gép, és a templomtorony mellett megjelenik az első gyárkémény. A gépek birtoklása mind jobban egy kézbe hajtja a tőkét, a fizikai munkás a rabszolgánál is alantasabb helyzetbe süllyed — a gályarab sorsa csak hozzá hasonló — az első gyárkémény csúcsán már ott lengett a vörös lobogó. Új osztály alakult ki, a harmadik: az igazi proletariátus." Osztályok keletkeznek, osztályok pusztulnak — gondolja —, de a vörös rém elült, mert Bernstein tanai megfékezték. Mégis, a proletariátus, ha nem is véres forradalomban, de győzni fog. Ám alig veszi át a hatalmat, már mozdul a földművelő osztály. A lehetséges szabadkőműves program az osztályok kibékítése. Megannyi ellentmondás feszül a rövid tanulmányban. Kollányi jövőképe ködös, bizonytalan, persze nem véletlenül: Magyarország társadalmi és osztályszerkezete nem a nyugat-európai modellt követte. Kollányi ettől függetlenül hajlamos volt az eklekticizmusra. Az mindenképpen tévedése, hogy a munkásságot és a parasztságot nem szövetségben képzelte el, hanem mint egymással harcoló, egymást a hatalom birtoklásában felváltó történelmi erőt. Ezután nagyon aktív szereplője a váradi szabadkőműves páholynak, egyre-másra tartja beszédeit. Harcolt az alkoholizmus ellen imponáló irodalmi és tudományos ismeretek birtokában, hangoztatva, hogy az alkohol először az egyes embert, azután a családot teszi tönkre. Alighogy mesterré avatták, hozzászólt a szabadkőművesség egyik legfőbb kérdéséhez, „ha a szabadkőművesség a nemzeti fejlődés szolgálatában áll, akkor általános emberi hivatásának is megfelel" — hangoztatta. Beszédének summája: „Nekünk általános emberi elveket kell szem előtt tartanunk, de a nemzeti követelményeket sem szabad figyelmen kívül hagynunk, mert a mi föladatunk egyetemes."

1

8 Felhívással fordul Nagyvárad szabadgondolkodóihoz,

1

9 s egyik legérdekesebb beszédét a vallásoktatás kiküszöbölése tárgyában mondta.

20 Ez a beszéd a brémai tanítók mozgalmához csatlakozik. Kollányi leszögezi, „hogy az emberi lélek vallásos érzelmek nélkül sivár és kihalt", ám tisztázni akarja a vallás fogalmát, elutasítva mind a dogmatikus, mind a filozófiai felfogást, s helyette Jézus eme mondásában véli megtalálni a vallás lényegét: „szeresd felebarátodat, mint tenmagadat". Bebizonyítja, hogy ez az alapvető erkölcsi szabály, az egész emberiség érdekét kifejező tanítás nem is Krisztustól származik, hanem kínai eredetű, majd bekapcsolja gondolatmenetébe Kant Emanuel és Kidd Benjamin tanait, s végül megállapítja, „hogy a Krisztusi szeretet törvénye minden további isteni jóváhagyás nélkül is kielégíti az ember vallásos szükségletét, és hogy ez az érze 1

6 Kelet XVIII. (31) évf. 4. sz. 1906. ápr. 20. A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy hivatalos közlönye. 1

7 Bóka László: Ady Endre élete és művei I. 1

8 A szabadkőművességnek elsősorban az általános emberi szempontokhoz vagy a nemzetiekhez kell-e csatlakozni. Beszéd 1905. okt. 31-én. Kézirat. 1

9 Nagyvárad szabadgondolkodóihoz. Nv. 1906. febr. Kézirat. Jelenleg nincs tudomásunk róla, hogy a fogalmazvány megjelent volna. A felhívás egyik érdekessége, hogy nem egyletre gondol, mert „Minden egyleti élet pártalakulássá fajul, ami viszont ellentétes az igazi szabadgondolkodással." 2

0 A vallásoktatás kiküszöbölése tárgyában 1906. ápr. 9. 285