Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Zsúpos Zoltán: „Szépen legel a Marosi gulyája..." — Folklór és valóság

záé volt, aki nem ment férjhez (róla szól a nóta: Szépen legel a Marosi gujája, a kisasszony maga sétál utánna...). Amikor megöregedett, eladogatta a földjét 2—3 holdanként, kisembereknek. Azir Új-Perde, mer legutójára vették meg a gazdák."

4

4 Melyik kisasszony lett szerelmes a gulyásba és mikor? A kérdés első részére könnyű felelni, hiszen a szájhagyomány Eliza kisasszonyt nevezi meg, tehát az 1822-ben született Elizabethát. Életkorából kiindulva 1840 körüli időpontra tehetjük szerelmük keletkezését, ami egybevág a ballada eddig feltételezett keletkezési idejével. Az események további alakulását és tragikus végkifejletét jól nyomon követhetjük az elbeszélésekből, melyeket igaznak tartanak. Valóságukat megerősítik Marosi leszármazottjainak az az ellenérzése, tiltása, amelyet a balladával szemben nyíltan kifejezésre juttattak. Azt, hogy a gulyás öngyilkos lett vagy pedig gyilkosság történt, ma már nem lehet kideríteni. Tény, hogy a kisasszony, Eliza — egyedül a lányok közül — nem ment férjhez, és ezt egy 1876-os Végzés is tanúsítja.

4

5 A ballada további sorsához kapcsolódik még egy érdekes esemény. Párbeszédes formája miatt szinte kínélja magát a lehetőség a színpadi feldolgozásra, amit egy helyi tanítónő ki is használt. A ballada cselekményét a valódi események megtartása mellett jelentősen kibővítette, további párbeszédekkel, jelenetekkel, juhásztánccal színesítette. „Ez egy legenda innen a régi világból. Ez igaz volt. Nem adták oszt hozzá a leányt, a gulyást meg a Káváskútba ölték. Ez egy igaz legenda. Drámaszerűen dolgoztam fel, de minél színesebben, érdekesebben, hogy a nép is jobban élvezze, mert tudták, hogy igaz, szerették hallgatni, szerették látni."

4

6 A jelenetet a tanulók és a tanítóképzős növendékek adták elő. A négy legfontosabb szereplő a kisasszony, a gulyás, a leány édesanyja és a mesélő volt. A darabot többször is telt ház előtt, nagy sikerrel játszották a kultúrház nagytermében. Az előadások időpontjáról eltérőek az adatok. A rendező szerint a világháború előtt játszották, a szereplők egyike szerint 1945 januárjában, míg egy másik szereplő szerint 1946-ban vagy 47-ben. Mindenesetre bizonyos, hogy a feldolgozást az 1940-es években többször is előadták.

4

7 A balladáról összefoglalásképpen elmondhatjuk, ha keletkezésének idejét, elterjedését összevetjük a Berettyóújfaluban hozzá kapcsolódó szájhagyománnyal és az írott forrásokkal, nem zárhatjuk ki azt a lehetőséget, hogy mint helyi keletkezésű ballada, Marosi László Eliza nevű leánya és egy gulyás tragikus végű szerelmének emlékét őrzi. A néphagyományban nem maradt fent több Marosihoz kapcsolódó emlék, pedig körülbelül ebben az időben zajlott le Berettyóújfalu és Marosi nagy összeütközése.

4

8 Oka az volt, hogy a növekvő népességű városnak egyre nagyobb gazdasági nehézséget okozott a termőterület beszűkülése, ami már 1815-től kezdve problémát okozott, hiszen a Marosi, Lányi és 4

4 Sándor Mihály né 1970. 93. 4

5 HBML. XIII." 2. 1. Idézet az 1061/1876. sz. nyomtatott Végzésből: „... 1866. július 22-én végrendelet hátrahagyása nélkül elhunyt néhai Marossy László és az 1863. évi február 16-án szintté végrendelet nélkül elhalt Marossy Lászlóné Szentiványi Rozália (Karolina) örökhagyók után: 1. Marossy Karolina, férj. Bagossy Józsefné 2. Marossy Ida, férj. Csanádi Sándorné 3. Marossy Emília, férj. Solymossy Bálintné 4. Marossy Eliza 5. Marossy Josefa, férj. Balogh Boldizsárné 6. Néhai Marossy Hermina, volt Balogh Boldizsárné. .." 4

6 Barcsainé Bagossy Amália Berettyóújfalu, szül. 1895., Zsúpos Zoltán gyűjtése, 1984. 4

7 Barcsainé Bagossy Amália, Jakab Dezsőné Berettyóújfalu, — Zsúpos Zoltán gyűjtése, 1984. 4

8 Összefoglalóan erről: Rác: István: Berettyóújfalu a török hódoltságtól a jobbágyfelszabadításig 213—214. In Berettyóújfalu története. (Berettyóújfalu, 1981.) 199—219. 266