Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: A Báródság nemessége a XIX. század elején
szokás szerint hajtottak végre — újra már nem terjesztették fel. Ettől függetlenül a Nyága család változatlanul a nemesi jogok birtokában maradt. A család nemesi birtoka különben leányágon a Topai, a Kába és az Ispán famíliák jogán származott. A bizottság egyébként azokat a Nyágákat, akiket az összeírásba felvettek, „igaz Nyágáknak" ismerte el, nemességüket tehát nem vonta kétségbe; kötelezték viszont őket, hogy nemességigazolási perüket az új eljárás szerint is folytassák le. 1 9 Bajok mutatkoztak a nagybáródi Szűcs család nemességével is. Ők is az 1763-as nemességvizsgálati eljárás során nyert irományokkal hozakodtak elő, de ebből csak az derült ki, hogy a nagybáródi birtokukat a Kába Farkas leányával kötött házasság révén szerezték. E családnak is volt másik neve, Popának is hívták őket. Személyes nemességüket tehát bizonyítani nem tudták, de arra hivatkoztak, hogy az erről szóló dokumentumok a vármegye levéltárában lennének. A bizottság kivizsgálta ezt az állítást, de csak annak bukkantak nyomára, hogy a nagybáródi Popa família azt állította magáról, hogy ők tulajdonképpen Szűcsök lennének. Ekkor — tudniillik 1764-ben — arra kötelezték őket, hogy a Beznyén lakó Szűcsökkel való vérségi rokonságukat bizonyítsák be. Ez azonban nem történt meg ! Nyomára bukkantak ugyanakkor annak is, hogy 1763-ban a Nagybáródon lakó Szűcs Gergely azzal a kéréssel fordult a vármegyéhez, hogy vegyék ki a közönséges terhek (conscriptio) viselése alól, s helyezzék a nemesek közé. A bizottság azonban nyomát sem találta annak, hogy Bihar vármegye nemesi közgyűlése ezzel kapcsolatban valamilyen intézkedést is hozott volna. Ettől függetlenül a báródsági nemesek azt állították, hogy ez a család valóban nemesi szabadságban élt. Ha ez így volt, akkor kétségtelen, hogy a nemesi jogok gyakorlatáhozl764 után juthattak. 2 0 A bizottság végül kötelezte a családot arra, hogy személyes nemességüket bizonyítsák be, annál is inkább, mert eleinte a Popa, s csak azután a Szűcs névvel éltek. A Fodor család Erdélyből származott Nagybáródra., s itt egy Venter lánnyal kötött házasság révén jutottak a nemesi jogok birtokába. Személyes nemességüket azonban már 1764ben sem találták bizonyítottnak. Ettől függetlenül azonban a nemesi jogok birtokában maradtak, s a bizottság mellett 1806-ban segédkező báródsági nemesek is azt állították róluk, hogy „minnyájan igaz Fodorok", tehát valódi nemesek. A bizottság végül is az 1764-es végzéshez tartotta magát, s szükségesnek ítélte, hogy a „Fodorok ... további Legitimátiora szoríttassanak", azaz nemességüket bizonyítsák be. A nagybáródi Tatár família egy exemptionális levéllel érkezett a vizsgálatra, amelyet egy Gábor nevű erdélyi fejedelem állított ki — a bizottság nem tudta megállapítani, melyik fejedelemről van szó — s ennek a levélnek az erejével a Nagybáródon lévő házukat telkével együtt, s a hozzátartozó szőlőt, szántóföldet és kaszálót mindenféle állami adó alól mentesítette. 2 1 Hivatkoztak természetesen ők is a vármegye levéltárára, azt állítván, hogy nemességük kétségtelen bizonyítékai ott vannak, de a bizottság ott még a nevüknek sem bukkant a nyomára. A helybeliek állítása szerint a család Nagybáródon lévő birtoka Venter leány után származik, s azt is, hogy mindenkor nemesi szabadságban éltek, s akik a nemesi összeírásra bejöttek, mindannyian „igaz Tatárok". A küldöttség a következőket határozta: mivel az exemptionális levél kétségtelenül mentesíti őket az adófizetés kötelessége alól, mindaddig, amíg ellenkező utasítás nem érkezik, nemességüket nem kell bizonyítaniuk, de nemesi származásukról hivatalos írást sem hajlandók adni. 1 9 Uo. 2 0 Az eset részletesebb vizsgálata fényt deríthetne arra, hogyan kerülhetett egy adófizető — tehát jobbágy család néhány évtizeden belül a nemeseknek tartott kiváltságoltak közé. 2 1 Az irat nyilván rongált állapotban lehetett; egyébként Báthori Gábor vagy Bethlen Gáborról lehetett szó. Az exemptionális levél egyébként nem jelentett nemesi jogokat, csupán azt, hogy azillető jobbágy telkét mentesítették az adófizetés alól. 196
