Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Cennerné Wilhelmb Gizella: Zsáka vára

képre „SACCA" jelzés került. A kisebb méretű és elnagyoltabb ábrázolás betűjel-magyarázata azonban helyesen van szedve. Ebben a szövegben ismét jelzik a török tábort és ágyúikat. A vár törökkori ábrázolásainak sora Dilich rézkarcával lezárult. Zsáka a XVII. század első felében volt Bethlen Gábor birtoka, majd Rhédey Ferenc tulajdonába jutott.

2

3 A település lakóinak buzgó református meggyőződéséről s egyben ízléséről, mecenatúrájáról tudósítanak a templom istentiszteleti tárgyai: egy ezüst, arannyal kipallérozott pohár 1612-ből, s egy ezüsttányér, melyet „Sakai Porkoláb Garabuczi Mátyás, Török Gáspár Szákai tizedes csináltattak. 1636."

2

4 A II. Rákóczi György lengyel hadjáratának megtorlására Erdélyt végigpusztító tatár hadak épen hagyták Zsáka várát, mert 1659 szeptemberében a debreceni küldöttek, akik a tatároknak ajándékul élelmiszert vittek, a felprédált környékből ideszorult éhező népnek adták azt.

2

5 Az 1660-as év biharmegyei eseményeinek következtében azonban el kellett pusztulnia, mert Apalfy Mihály 1677-ben ide, Zsáka nevű elpusztult várhoz gyűjti hadait, hogy velük a németre kimenjen.

2

6 Rhédey Ferenc után Thököly Imre volt a földesúr, majd visszakapta a Rhédey család.

2

7 A korábbi tatárdúlástól megmenekült település lakosait sajnálatos módon elérte a Belgrád felmentésére érkezett török hadsereg tatár segédcsapatainak tiszántúli portyája 1693 októberében,

2

8 amiről az 1694-re datált s egykor a zsákai levéltárban őrzött siralmas versek tudósítanak.

2

9 Az 1677-es hivatkozás, valamint a későbbi tatárpusztítás után nem valószínű, hogy szükség volt felrobbantására 1711 -ben, ahogy több leírásban olvasható.

3

0 Az itt állott várról megemlékezik Vályi András is a XVI11. század végén.

3

1 1874-ben még némi nyoma volt az épületnek a Várdombon.

3

2 Feltehetőleg ezeket a maradványokat őrizte meg Soós Elemér gyűjtésében egy kataszteri felvétel.

3

3 1860-ban a vár mellett egy lőrésbe illeszthető elrozsdásodott „kis ágyút találtak", amit a kastély akkori tulajdonosa, Rhédey Gábor a találótól megvásárolt és a debreceni református Kollégium gyűjteményének ajándékozta.

3

4 2

3 K. Nagy. i. h. 3. jegyzet; Fáris—Kertész i. h. 2. jegyzet. 2

4 Osváth Pál: Bihar vármegye sárréti járása leírása (Nagyvárad, 1875) 623.; Nyakas Miklós: A bihari részek református egyházi javainak összeírása 1809-ből. In: A Bihari Múzeum Évkönyve, I. (Berettyóújfalu, 1976) 120. 2

5 Osváth i. m. 622. 2

6 Török—magyarkori államokmánytár. VII. (Pest, 1871) 422—423. 2

7 K. Nagy i. h. 3. jegyzet; Fóris—Kertész i. h. 2. jegyzet. 2

8 Magyarország történeti kronológiája II. (Főszerk.: Bend a Kálmán, B.pest, 1982.) 517. 2

9 Osváth i. m. 24. jegyzet. 628. 3

0 Fóris—Kertész i. h-. 2. jegyzet; Csorba i. h. 1. jegyzet. 3

1 Vályi András: Magyarországnak leírása. III. (Buda, 1798) 679. 3

2 Gyalókay i. m. 4. jegyzet. 271. 3

3 Soós Elemér: Magyarország várai. Bihar megye. OSzK. Kézirattára. Fol. Hung. 3105. XXXV. kötet. 294—295. 3

4 K. Nagy i. m. 57. 3. jegyzet. 179