Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Zsáka és környéke a XVIII. századig
sanyargatott jobbágyság az adó megfizetésével kívánt nagyobb élet- és vagyonbiztonságot teremteni falvaiban. A kisebb falvakból, a kiszolgáltatottabb helyekről a parasztság elhúzódása az 1560-as években indult meg. 1565-ben Pap-Megyerről a viszonylag távolabbi Debrecenbe is költözött be egy jobbágy. 7 0 Ebben a faluban 1552-ben még római katolikus plébános volt. Fúrta lakói 1557-től reformátusok, a középkori templomotok használták. 71 Többi falunk egyházi életére nincs közvetlen adat, de bizonyos, hogy a XVI—XVII. század fordulójáig mindenütt elterjedt a reformáció. Ezt a folyamatot kísérte a birtokviszonyok megváltozása, melynek következtében a XVI. század végére az egyházi birtokok területünkön teljesen megszűntek. 1557ben távozott a káptalan Nagyváradról és az 1566. évi tord ai végzések köv etkezményeként a püspök és a káptalan birtoka npm n reformált nj Pgvháy hanem az erdélyi fejedelmi kincstár tulajdonába keriilt. A XVI. század utolsó harmadából viszonylag kevés adatunk van, de ezek részben a birtoklástörténetre, részben a jobbágynépességre jól értékelhetők. Zsáka a várral együtt, valamint Csekehida, Megy er és Fúrta G iczy Péter birtokában vo lt . Zsák a 1 599-be n Giczy Péteré, eb ben az évben egy jobbágy költözött be innen is Debrecenbe. 7 2 A szolnoki szandzsák csongrádi náhijé 1571 nyarán készült defterében megtaláljuk Csiff ïalut. 20 „házat" — családfőt — 1 bírót és a templomot írták föl. Ugyanott szerepel Darvas is, 25 házzal és templommal. Orod 21 házát, templomát, Bozsód 14 házát és a templomot, Csekehidán pedig 15 házat a templommal írt össze a defterdár. 1572-ben ugyancsak a szolnoki szandzsákhoz tartozó nagykállói náhie adóösszeírásában találkozunk Megyer falu 15 házával és a templommal. Az összeírt jobbágyok nevei alapján megállapítható, hogy mindegyik falu lakossága magyar volt. Csak Csiffen találunk egy Oláh családnevűt, Darvason, Orodon és Csekehidán egy-egy Tót családnevű jobbágyot, valamint Darvason egy Rác családnevet. 7 3 Darvas továbbra a Csákyak faluja, 1599-ben Orod is az ő birtokuk. Csiff 1588-ban is a Csifi család, Bozsód és Vekerd pedig szintén a század derekán megismert birtokosok földesurasága alatt volt. 7 4 Csiff és Darvas szerepel 1587-ben a Nagyvárad vára javára szedett gabona és dézsma jövedelem jegyzékében, a két falu ekkor a rétközi dézsmakerületben volt. Két gelima (kalangya) őszi búzát dézsmáltak és két úgynevezett keresztény pénzt fizető jobbágyot Csiffen, négy kalangyát és tizenhárom kévét, valamint három kereszténypénzt fizetőt Darvason. 75 A felírt gelimák csak a dézsmabúza mennyiségét adják meg, ennek tízszerese az össztermés. A kereszténypénz a föld- vagy az összeíráskor termés nélküli jobbágyok fejadója volt, általában 6 dénár. Az 1588. évi gabonadézsmajegyzék szerint Bozsódon egy zsellér egy hold őszi búzáját dézsmálták és három kereszténypénz fizető zsellér volt, Csiffen két kereszténypénzt fizető zsellért és két szegény jobbágy (pauper) két hold őszi búzáját dézsmálták. Darvason négy zsellért 10-10 kalangyával, tíz szegényt 20 kalangyával és három féltelkes jobbágyot 55 kalangyával, 37 kalangya és 18 kévével, illetve 30 kalangyával dézsmáltak. Az elsőnél egy arató napszámost is felírtak. 7 6 A fenti adatok — bár éppen a népességileg is legizmosabb Zsáka és Fúrta hiányoznak — jól érzékeltetik a parasztság általános elszegényedését és a kisebb falvak, mint például Bozsód és Csiff elnéptelenedését. A dézsmajegyzékekből megismert nevek alapján megállapítható, hogy kutatott településeink népessége a X VI. szá70 Zoltai Lajos : Vidékiek beköltözése Debrecenbe 1564—1640 között. (Debrecen, 1902) 35. 71 Barcsa i. m. I. 156. 72 Zoltai i. m. 37. 73 Györffy Lajos: Adatok az Alföld törökkori településtörténetéhez. Az 1571-es szolnoki török defter fordítása. Jászkunsági Füzetek 4. (Szolnok, 1956) 40, 41, 46, 48. — Velics Antal— Kammerer Ernő: Magyarországi török kincstári defterek I—II. (Budapest, 1886—1890) 1. 230. 74 Jakó i. m. 232, 229, 219. — Lukinich i. m. 147. 75 N. Kiss István: 16. századi dézsmajegyzékek (Budapest, 1960) 689. 76 N.Kiss i. m. 681, 679, 682. 166
