Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Zsáka és környéke a XVIII. századig
zad utolsó évtizedébe n is te lje sen magyar volt, csak Megver 1591. évi dézsmahátralékosai között sz erepel egy-egy Cseh é s Horvát nevű jobbágy. 7 7 A zsákai várról 1578-ból is ismerünk egy ábrázolást. A fametszet egy Bázelben megjelent munka egyik illusztrációja és képileg követi az 1569. évi rézkarcot. A német szöveg arról tudósít, hogy az 1566-i ostrom eseményei úgy kezdődtek, hogy János Zsigmond csapatai az őrséget megadásra szólították fel, de azok ellenálltak. Az erdélyiek ágyúi ezután sok helyen megbontották a falakat s a német zsoldosok az éj leple alatt menekültek el. Ez a fametszet majd bekerül Sebastian Münster Kozmográfiájának 1628. évi második kiadásába. 7 8 Amikor 159 8 tavaszán Báthnri Zsigmond lemondott a fejedelemségről és Erdélyt a császári biztosoknak átadta, nyilvánvaló volt, hogy ezzel megújul a törökkel való háború. A nyár végén titokban Erdélybe érkező s a fejedelemséget újra elnyerő Báthori Zsigmond hiába próbálta Erdély és a török hatalom hagyományos viszonyát megújítani. A törökök, miután szeptemberben elfoglalták Csanádot, Nagylakot és Aradot , felvonultak a z I. R udolf hatalmát elismerő Nagyvárad és a Partium ellen. A z ok tóbgi^tó l egy hónapon át tartó sikertelen ostrom idején, illetve már a fősereg felvonulásakor, területünk nyilván áldozatul es ett a portyázó tö rö köknek . 7 9 Bozsód, Megyer, de elsősorban Vekerd amúgy is fogyatkozó jobbágynépe szenvedett a legtöbbet. Vekerd elnéptelenedése ekkor indulhatott el. Erdély joghatósága a Partiumban évekre megszűnt s ez csak fokozta a létbizonytalanságot vizsgált felvainkban is. A zsákai várral legközelebb Bocskai István szabadságharcának első eseményei idején találkozunk. A vár 1604-b en a faluval és Megyerrel együtt Giczy Péterné földesurasága alá tarto zott. A Belgiojosóval való fegyveres leszámolás elkerülhetetlenségét felismerő Bocskai minden értékes ingóságát a nagykereki várbó l a zsákai vár ba vitette át . Az idegenek számára nehezen megközelíthető, természettől védett vár tehát Bocskai számára biztonságosabb volt, mint saját kereki vára. Az álmosdi győzelem után a foglyul ejtett Petz János császári ezredest is a zsákai várba vitette. 8 0 Ebből az időből származik a zsákai vár immár harmadik ábrázolása, Wilhelm Dilich 1600-ban Casselben megjelent Vngarische Chronica... c. művében. A Hessen—Casseli hercegség erődítésmérnöke és látképrajzolója Magyarország várairól, a katonák és a lakosok öltözetéről, valamint fontos történelmi eseményekről írt munkájában még az 1566. évi ostrom okán szerepelteti a zsákai vár rézkarcát. Feltétlenül ismerte és felhasználta a két korábbi ábrázolást is, de csatajelenet helyett magát a várat és a falut jelenítette meg egységbe szerkesztve. A vár minden oldalán fal húzódik, négy sarokbástyával. Szerepelteti a korábban lerombolt állapotban mutatott hidat s még másik kettőt is, melyek a mocsáron át vezetnek. 8 1 * A XVII. század történéseire rátérve először is azt kell kiemelnünk, hogy 1605/6 után a török hódoltság befolyása Biharban alig bírt jelentőséggel. Fúrta rövid ideig mint Kővág tartozéka Bocskai fejedelmi birtoka volt, de_1617rhen már Rhédey Ferenc zsák ai várához. 77 Bozsód, 1588: Győri, 2 Nagy, Tóna; Csiff, 1588: Kis, Kovács, Széli; Darvas, 1588: Csontosné Csurka, Gellén, Hidasi, 2 Jó, Kazdagné, Kis, Kincses, Kovács, 2 Lesi, Nagy, Regen, Sárközi; Fúrta, 1580: Varró; Megyer, 1591 : Sebestyén, Vörös, illetve Cseh és Horvát. Lásd Jakó i. m. 219, 229, 232, 243, 298. 78 Cennerné Wilhelmb Gizella i. m. 79 Lukinich i. m. 191—194. 80 Lukinich i. m. 345. — Gyalókay i. m. 284, 305. 81 Cennerné Wilhelmb Gizella i. m. 167
