Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Zsáka és környéke a XVIII. századig

Bozsód és a nála sokkal jelentékenyebb CsifT esetében pedig arról lehet szó, hogy a termé­szetes szaporodás kisebb, illetve nagyobb mértéke a XV. században is rögzítette azokat a lélekszámbeli eltéréseket, melyek előzőleg is megvoltak. * A XVI. század történéseire rátérve először azt kell megvizsgálnunk, hogy falvaink job­bágysága részt vett-e az 1514. évi parasztháborúban. Közvetlen adataink ugyan egyik tele­pülésünkre sincsenek, de tudjuk, hogy a bihari keresztesek egyik gyülekezőhelye Körösszeg vára és a mellette levő Szentkatalin nevű mezőváros volt. A felkelő parasztok élére itt a bíró és a tanító állott és a környék falvaiból érkező jobbágyokkal együtt sikertelenül meg­ostromolták a várat is. Bajonban viszont elfoglalták a földesúri család udvarházát, az érté­keket széthordták, az ott őrzött okleveleket megsemmisítették. 5 5 Bizonyosra vehetjük, hogy e két gyújtóponttól egyaránt 30 kilométeres körzetben levő vidékünk jobbágyságát sem hagy­ták érintetlenül ezek az események. Hogy a z lzsákai család zsákai udvarhá za ekkor már meg volt-e erődítve, azt más adatainkból sem tudjuk. Csekehidát, Orodot és Zsákát megtaiál­j uk Bihar megye vámhelyeir.ek 1520. évi összeírásában . A bizottság a meghallgatottak val­lomása alapján megállapította, hogy a csekehidai vámhely törvényes. Itt egy nagy éren át­vezető hídon és töltésen indokolt a vámszedés, de sem a hidat, sem a töltéseket nem találta rendben a bizottság helyszíni szemléje. Az orodi vámhely is törvényes. A vámot itt három nagy éren át vezető egy hídon és két töltésen szedik, de ezek rossz állapotban vannak. Zsá­kán sem igazi híd, sem töltés nincsen, egy patakon találtak egy kis hidat. Ez szerintük nem szükséges, mert a szekerek bárhol átkelhetnek. A hidat különben is a bizottság érkezésének hírére állították, törvényessége tekintetében a kiküldöttek nem nyilatkoztak. Mindhárom vám lzsákai Sim on birtokában volt. Zsákán terhelt szekér után 8 dénárt, terheletlen szekér után 4 dénárt szedtek, állatok után nem vámoltak. Csekehidán és Orodon terhelt szekerek után csak 2 dénár, terheletlen szekér után 1 dénár volt a vám. (A közölt adatokon túl a vá­mokkal részletesen foglalkozik hányi Béla Bihar és Bars vármegyék vámhelyei a középkor­ban c. a Magyar Gazdaságtörténeti Szemle XII. évf. 1905. közreadott közleményében a 85. sköv. oldalakon.) A kettős királyválasztás után Bihar megy e teljes egészében Szapolyai János ke zén volt és ezt a királyi hatalma tetőpontján, 1538-ba n megkötött nagyváradi béke szentesített e. Bár négy év múlva a bihari nemesség Ferdinándot ismerte el uralkodóiának. 1544 után a tiszán­túli megyék — köztük leginkább Bihar vármegye -— Erdély politikai életével kapcsolódott A XV. század vége és a XVI. század közepe között a birtoklástörténetben végbement változásokról hiteles adatokat kapunk az 1552. évi dikális összeírásból. Zsáka 22 jobbágy­portájából az ősi birtokos család leszármazottja, Osváth kezén csak 5 portát találunk, a vá­radi püspökségnek viszont 17 portáját írták fel. Ezt a részbirtokot a püspökség ténylegesen csak a század első éveiben vehette kezébe, mert korábban a Bajoni családé volt. Orod 19 portája lzsákai Osváté volt. Fúrta 12 és Megyer 6V2 portával a váradi kisprépostság falui. Darvasnak a I2V2 portája így oszlott meg: Csáky Farkasé 47 2 ) Csáky Miklósé 1, Mihályé 1 és Péter özvegyéé szintén 1 porta, egy korábban nem szerepelt földesúré Beorteo Bertalané pedig 5 porta. Csekehidán csak 9 portát írtak össze a régi birtokos lzsákai Osvát földesura­sága alatt. Bozsód mind a 8 portája Bozsódi Pálé volt, Csiffet nem találjuk az összeírásban. 55 Barta Gábor—Fekete Nagy Antal: Parasztháború 1514-ben (Budapest, 1973) 110—11. 163

Next

/
Thumbnails
Contents