Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Zsáka és környéke a XVIII. századig
Bozsód és a nála sokkal jelentékenyebb CsifT esetében pedig arról lehet szó, hogy a természetes szaporodás kisebb, illetve nagyobb mértéke a XV. században is rögzítette azokat a lélekszámbeli eltéréseket, melyek előzőleg is megvoltak. * A XVI. század történéseire rátérve először azt kell megvizsgálnunk, hogy falvaink jobbágysága részt vett-e az 1514. évi parasztháborúban. Közvetlen adataink ugyan egyik településünkre sincsenek, de tudjuk, hogy a bihari keresztesek egyik gyülekezőhelye Körösszeg vára és a mellette levő Szentkatalin nevű mezőváros volt. A felkelő parasztok élére itt a bíró és a tanító állott és a környék falvaiból érkező jobbágyokkal együtt sikertelenül megostromolták a várat is. Bajonban viszont elfoglalták a földesúri család udvarházát, az értékeket széthordták, az ott őrzött okleveleket megsemmisítették. 5 5 Bizonyosra vehetjük, hogy e két gyújtóponttól egyaránt 30 kilométeres körzetben levő vidékünk jobbágyságát sem hagyták érintetlenül ezek az események. Hogy a z lzsákai család zsákai udvarhá za ekkor már meg volt-e erődítve, azt más adatainkból sem tudjuk. Csekehidát, Orodot és Zsákát megtaiálj uk Bihar megye vámhelyeir.ek 1520. évi összeírásában . A bizottság a meghallgatottak vallomása alapján megállapította, hogy a csekehidai vámhely törvényes. Itt egy nagy éren átvezető hídon és töltésen indokolt a vámszedés, de sem a hidat, sem a töltéseket nem találta rendben a bizottság helyszíni szemléje. Az orodi vámhely is törvényes. A vámot itt három nagy éren át vezető egy hídon és két töltésen szedik, de ezek rossz állapotban vannak. Zsákán sem igazi híd, sem töltés nincsen, egy patakon találtak egy kis hidat. Ez szerintük nem szükséges, mert a szekerek bárhol átkelhetnek. A hidat különben is a bizottság érkezésének hírére állították, törvényessége tekintetében a kiküldöttek nem nyilatkoztak. Mindhárom vám lzsákai Sim on birtokában volt. Zsákán terhelt szekér után 8 dénárt, terheletlen szekér után 4 dénárt szedtek, állatok után nem vámoltak. Csekehidán és Orodon terhelt szekerek után csak 2 dénár, terheletlen szekér után 1 dénár volt a vám. (A közölt adatokon túl a vámokkal részletesen foglalkozik hányi Béla Bihar és Bars vármegyék vámhelyei a középkorban c. a Magyar Gazdaságtörténeti Szemle XII. évf. 1905. közreadott közleményében a 85. sköv. oldalakon.) A kettős királyválasztás után Bihar megy e teljes egészében Szapolyai János ke zén volt és ezt a királyi hatalma tetőpontján, 1538-ba n megkötött nagyváradi béke szentesített e. Bár négy év múlva a bihari nemesség Ferdinándot ismerte el uralkodóiának. 1544 után a tiszántúli megyék — köztük leginkább Bihar vármegye -— Erdély politikai életével kapcsolódott A XV. század vége és a XVI. század közepe között a birtoklástörténetben végbement változásokról hiteles adatokat kapunk az 1552. évi dikális összeírásból. Zsáka 22 jobbágyportájából az ősi birtokos család leszármazottja, Osváth kezén csak 5 portát találunk, a váradi püspökségnek viszont 17 portáját írták fel. Ezt a részbirtokot a püspökség ténylegesen csak a század első éveiben vehette kezébe, mert korábban a Bajoni családé volt. Orod 19 portája lzsákai Osváté volt. Fúrta 12 és Megyer 6V2 portával a váradi kisprépostság falui. Darvasnak a I2V2 portája így oszlott meg: Csáky Farkasé 47 2 ) Csáky Miklósé 1, Mihályé 1 és Péter özvegyéé szintén 1 porta, egy korábban nem szerepelt földesúré Beorteo Bertalané pedig 5 porta. Csekehidán csak 9 portát írtak össze a régi birtokos lzsákai Osvát földesurasága alatt. Bozsód mind a 8 portája Bozsódi Pálé volt, Csiffet nem találjuk az összeírásban. 55 Barta Gábor—Fekete Nagy Antal: Parasztháború 1514-ben (Budapest, 1973) 110—11. 163
