Módy György szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 4-5. (Berettyóújfalu, 1986)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Módy György: Zsáka és környéke a XVIII. századig
A XIV— XV. század birtoklástörténetét Zsákára vonatkozóan szinte hiánytalanul fel tudtuk vázolni, de sajnos nincsenek olyan adataink, melyek magára a falura, az ott élő jobbágyság életére vonatkoznának. A fent ismertetett írott forrásokból még a jobbágytelkek száma és a részbirtokosok közötti megoszlása sem derül ki. A XV. századból a többi falunkra alig-alig van adat. Fúrta és Megyer a váradi kisprépostság birtoka volt, Bozsód földesurai pedig a Bozsódi és feltehetően a Cséfi családbeliek voltak. Darvas a Csákyak körösszegi uradalmának tartozéka maradt, a falu (possessio Daruuas) 1421-ben szerepel Csáky Miklós és György birtokosztályában, melyet a két testvér fiaik nevében is megkötött. Darvas a körösszegi várhoz tartozó falvakkal együtt Csáky Miklós erdélyi vajda, Szolnok megyei főispán és fiai Mihály és László mesterek birtokában maradt, György és fiai az adorjáni várat és uradalmát kapták meg. 5 0 Sajnos a falvak nevén kívül az osztályos egyezség nem tartalmazza a jobbágytelkek számát, így falunk népességére nem tudunk következtetni. Cséf említését sorolhatjuk adataink közé. Igaz, nem a falut, csak az ottani Cséfi Tamás 1459. évi szereplését örökítették meg, aki királyi kiküldött volt Bajoni István birtokba iktatásánál. 5 1 A falu (possessio Cseíf) 1482-ben és 1483-ban is (possessio Cseef) a helyi birtokos családé volt. 5 2 Vekerd XV. századi birtoklás- és településtörténetére egyetlen adatunk sincs a század végéig. így nem leljük magyarázatát, hogy 1480ban hogyan lett az egész falu földesura a Zemplén megyei eredetű Nagymihályi család egyik ágából származó Eödönffy András. Biharban ezenkívül csak egyetlen birtokukról tudunk, 1471-ig zálogos részeik voltak Gálos-Petriben. 5 3 Birtoklásuk rövid ideig tartott, a század utolsó évtizedére Vekerd a Csákyak körösszegi uradalmába került. 1496-ban ugyanis szerepel a falu (possessio Wekerd) a mikófalvi Bökény Benedek és Csáky Mihály, valamint Benedek közötti akkor már egy éve folyó perben a váradi káptalan által foganatosított határjárásnál. A faluban Csáky Mihály részén egy megült jobbágytelket és két üreset, Csáky Benedek részén a falu déli végén egy elhagyott házat és egy üres telket említenek. 5 4 Ahogyan a XIV. századból nincsenek adataink a falvak népességszámára — kivéve Zsákát és Orodot —, valamint a jobbágyság gazdálkodására, úgy a XV. századi belső fejlődést sem tudjuk pontosan felvázolni. Nyilvánvaló, hogy a már az előző század első harmadára kialakult egységes — a telekre ültetett és egységes szolgáltatásokkal tartozó — jobbágyság gazdálkodásában a XIII. században növekvő szerepet kapott földművelés mellett az állattartásnak volt nagy szerepe. A táj adottságai a gazdag legelőkkel ezt biztosították. A későbbi adatokból azt is nyugodtan visszavetíthetjük, hogy a halászatnak, csíkfogásnak, a vízi madarak tojásai gyűjtésének kiegészítő szerepe volt az élelemszerzésben. Igen valószínűnek tűnik, hogy a XIII—XIV. században még feltehetően közel azonos nagyságrendű falvaink között a lélekszámot tekintve a differenciálódás a XV. század során ment végbe. Erre a XVI. századi adatokból vissza tudunk következtetni. A kistáj legnépesebb faluja Zsáka volt, utána következtek Csekehida, Orod, Csijf, Fúrta és Darvas. Zsáka lakosságának körülbelül egyharmada élhetett Bozsódon, míg Megyer és Vekerd lélekszáma alig érhette el Zsáka ötödét. Az utóbbi két település esetében bizton beszélhetünk lassú elnéptelenedésről, amit Vekerden az 1496. évi adat bizonyít is. Természetesen nincs szó a népesség tényleges csökkenéséről, Megyer jobbágysága átszivárgott az ugyancsak váradi kisprépostsági birtok Furtára. A körösszegi uradalomhoz tartozó két Csáky-birtok Darvas és Vekerd esetében is ilyen népmozgást gyaníthatunk, az utóbbi faluból az előnyösebb gazdálkodási feltételekkel rendelkező Darvasra. A két, kisbirtokos családok kezén levő falu, 50 Csáky család oklevéltára. 1/1. 311—314. 51 Bunyitay i. m. II. 144. 52 Jakó i. m. 229. — Csánki i. m. 605. 53 Jakó i. m. 386. — Csánki i. m. 637. 54 Csáky család oklevéltára 1/1. 483—89. 162
