Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Sándor Mihályné: Két szőlőskerti törvény és jegyzőkönyv Berettyóújfaluban
feljegyzésből: azok, akik csak öt-öt krajcár hozzájárulást fizettek. A többiek 40— 60 krajcárt adtak.) 3 5 Ilyen új vonás az 1933-ban a vértetű elterjedésének megakadályozására hozott határozat, vagy az, hogy 1934-ben kutakat ásnak, ami a permetezés gyakorlatával vált szükségessé. Amikor igazságuknak nem tudnak érvényt szerezni az egyik új birtokossal szemben, a kert-gát és a víz lebocsátását illetően — a járásbírósághoz fordulnak, annak ítéletét elfogadják, annál is inkább, mert nekik ad igazat — sa továbbiakban ehhez szabják intézkedéseiket: a füzes gazdák a víz lefolyását úgy szabályozzák, hogy „az víz széjel ne terüljön a veteménre" hanem ... „az rétben egy kapavágás kis fojót csinájjanak". Aki ehhez nem alkalmazkodik, azt 5 új forintra büntetheti a kertség. Tehát büntető-jogukban még nem csorbíttattak. 3 6 A többi nem idézett jegyzőkönyv általában sematikus: az elszámoltatást: bevételeket, kiadásokat, a megválasztottak neveit, a csőszök bérét stb. tartalmazza. Miért keletkeztek és miért maradtak meg ezek a jegyzőkönyvek? Kellett hozzá a hagyományt, az önkormányzatát megőrizni akaró nép, az írás használatának kialakultsága (Berettyóújfaluban már 1621-től működik a debreceni kollégium kihelyezett iskolája) és az az igény, hogy életük egy-egy darabját írással rögzítsék, hogy az utódaik ahhoz igazítsák javaik ügyvitelét, magatartásuk, elveik, igazságaik zsinórmértékül szolgáljanak maradékaiknak: ... „megállapítódott, hogy aki a Törvin könyvbe belefirkál, vagy ami benne van azt kikaparja vagy kivágja, az az ember, ha kitudódik, megbüntetődik 5 forint, azaz öt új forintra." 37 A jegyzőkönyveket maguk a kertgazdák vagy családtagjaik jegyezték le, az esküttek és azok, akiket érintett a tárgyalt ügy, aláírták, ritkán aláírásukat kezük keresztvonásával helyettesítették. Összegezve az elmondottakat: Mind a két „kertség" külön zárt egységet alkotott. Csak dűlő-közösség volt, a termést és a tulajdont védte. 3 8 Közös vagyonuk: szőlőprés, bérmérő bádog és 1-2 rossz puska (amiket folyton javíttatni kellett) a csősz béréből fennmaradó gabona, vagy annak az ára. 1921-ben pl. betétkönyvük van, 767 korona 80 fillér összeggel. Termelésre, értékesítésre nem szövetkeztek. Tájszavak, kifejezések és mértékek jegyzéke alá adja magát = engedelmeskedik alá nem adja magát = nem engedelmeskedik által látta= meggyőződött árenda = évenként fizetendő használati díj bead = bejelent becsmérel = megszól boletta = gabonajegy, Magyarországon az 1929—33-i gazdasági válság idején alkalmazták cseber = Biharban 80 liter, N. Kiss István szerint 1 tinna 42,5 1 dűlő = kertek, szántóföldek közötti út, a dűlő nyári haszna = egy nyár folyamán termett fű (széna, sarjú) ember vágó rét = kb. 1 hold, akkora terület, amekkorát egy ember egy nap alatt lekaszál élet = kenyérgabona, búza, rozs alkalmatos életül = kenyérnek való gabona éltek vele = használták élő szó = kimondott szó (mindenki által hallott kijelentés) 35 Kis Hérnek—Cserekerti jegyzőkönyv, 1878. szeptember 1. 36 Kis Hérnekben levő füzes gazdák pere Militzer Jónással, 1878. évi tavaszi jegyzőkönyv. 37 Kis Hérnek—Cserekert jegyzőkönyve, 1880. Szentgyörgyi gyűlés. 38 Varga Gyula: Gazdasági testületek és társulások Hajdú-Bihar megyei mezővárosokban. (Szolnok, 1974.) 186
