Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Kálnási Árpád: Mezőpeterd földrajzi nevei

KIS-TANYA (t., 100). — 1950 körül építette a Virágzó Tsz a Valéria-istálló helyen. Juhhodályok vannak itt; most a Dózsa Tsz tulajdona. Kis-majör: Ritkán hallható névváltozat. KIS-TANYASI-HÍD Kis-tanyasi-hid. — L. Ölyvös hídja. KIS-TÖLTÉS. — PEST Y : kistől tés (!). L. még Hosszú-hát. KIS VAGYON VÁLTSÁG Kisvagyonválcság, -ba (sz., 72). A Vagyonváltság-dűlő kisebbik része. KOLDUS-HÁT (32). — N. J. említi: „kódushát, küdushát (!) a vasút mellett, a Móricz Pálé volt, legelő, egyszer egy nyáron leégett; égettpeterdnek (!) is nevezték." Az elnevezést a ma élők is ismerik, de helyhez kötni már nem tudják. N. J. térképvázlata szerint a határrész a Som-sziget és a Nagy-Peres között volt. KONCZÉ. — PESTY: Nem ismerik. KONCZ-ERDŐ (120). — Tj : Kontz erdő, T

3 : Koncz erdő. — Az Etelka-pusztához tartozott. Kihalt név. KONCZ-RÓNA. — PESTY: Kotz rona (?). Bizonytalan olvasatú adat. KÖRTEFÁS (95). — T

3 : Körte fás. A Gusztáv puszta része volt. Vadkörtefákról nevezték el. Kihalt név. KÖRTÉLYES (113). — Csak N. J. említi: Körtíjes. A ma élők nem hallottak róla. KÖVESGÁT Kövezsgát, -ra (ú., 42). — Kövezett országút volt, erre építették a nemzetközi műutat. KÖZÖS-LEGELŐ Közös-legelőü, -re. L. Vagyonváltsági-legelő. KRÉTA -ba (sz., e., 90). — Fekete talajú, vízállásos terület. Nevét állítólag onnan kapta, hogy földjével, ha megszáradt, írni is lehetett. Utóbb egy részét beültették fákkal. Kréta-sziget: Nagy esőzések idején a terület szigetszerűen emelkedik ki. Kréta-düllőü: E két utóbbiból rövidült a ma általánosabban elterjedt Kréta név. KRÉTA-DŰLŐ Kréta-düllőü, -be. — L. Kréta. KRÉTA-SZIGET -, -szigedbe. — L. Kréta. LEGELŐ Legelőü, -re (1., 26). — A szarvasmarha legelője a Peresben. Másik neve: Szíkilegelőü, mert szikes a talaja. LEGELŐ^kÚT Legelőü-kut, -ho. L. Csorda-kút. LÉNIA ÚT Lénija ut, -ra (ú., 109). — Egyenes földút, az Etelka-tanyától Biharkeresztesre vezet. Ma is használják. MALOM-SZIGET ~ (sz., 58). — T,: Malomsziget. PESTY: „Malomsziget, malom állott ott az Őlyvőséren." T

3: uí. — A Perjes része volt. Malom-zug: B. J. így jegyezte fel. Mindkét névváltozat kihalóban van. MALOM-ZUG. — L. Malom-sziget. MERZA HÍDJA Merza higgya, '-ho (h., 110). — Betonhíd az Ölyvösön. Korábban Merza Jenő birtokához tartozott. NAGY-HALOM. — JAKÓ: Naghalom monticulus (i. m. 320). PESTY: „Nagy és kis halom egyik feljebb, s a másik alantabbi fekvésénél fogva." T

3: Nagy halom. A mai Halomdomb kihalt neve; a névváltozás bizonyára azért következett be, mert a talaj műveléssel a kisebbik halom megszűnt, így fölöslegessé vált a megkülönböztetés. NAGY-NYOMÁS. — B. J. említi: „Nagy nyomás, a cséplést ezelőtt ott végezték, s valamikor ott lóval nyomtattak." Az adatközlők csak Nyomás elnevezésről tudtak. NAGY-PERES (25). — PESTY: nagy peres (!) T

3: Nagy Peres. — Dűlő a műút mentén. Neve ilyen formában nem él, a vele szomszédos Peres-tagrésszel együtt Peresnek nevezik. NAGY-SZIK Naty-szík, -re (sz., 81). —T

l : Nagy szék (!), PESTY: Nagy szik. (Az í olvasható e-nek is.) T

3 : Nagy szik. NAGY-TÁBLA (102). — T

3: Nagy tábla. — Kihalt név, az Etelka-tanya környékét jelölte. NAGY-TANYA Naty-tanya, '-ra (t., 54). — A belterület közelében van, a Dózsa Tsz gazdasági központja. Tehén- és lóistállók, juhhodály, gépműhely, kovács- és kerékgyártó műhely, anyagraktár, magtár, mérlegház, gabonatároló, takarmányszín tartoznak hozzá. Téjesz-tanya: Ritkábban használt névváltozat. NAGY-TANYA Naty-tanya,'-ra (t., 108). — T

3: Nagy tanya. — Az Etelka-puszta gazdasági központja volt. Istállók, bognár- és kovácsműhely, magtár, gazdatiszti lakás és cseléd266