Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Kálnási Árpád: Mezőpeterd földrajzi nevei

ház tartoztak hozzá. 1945 után felszámolták. Etelka-tanya; Etelka-natytanya: Kevésbe elterjedt névváltozatok voltak. NAGY ÚT. — JAKÓ: Naghwth via publica (i. m. 320). NAGYVAGYONVÁLTSÁG Nagyvagyonválcság, -ba (sz., 89). — A Vagyonváltság-dülő nagyobbik része. Korábbi neve: Bagjos. Ezt ritkábban mondják. NYÁRFÁS. — B. J. a Som-szigetnél említi. Nevét 3 nyárfáról kapta. — Az adatközlők nem ismerték. NYILAS -ra (sz., 27). — PEST Y : „~, szentmártoni helység felé, mert úrbéri kaszáló volt." T

3: — Az adatközlők úgy tudják, hogy régen kis parcellákra volt osztva, de nevét nem hozták ezzel kapcsolatba. Nyilazs-düllőü: Néha így is mondják. NYILAS-DŰLŐ Nyilazs-düllőü, -re. L. Nyilas. NYOMÁS -ra (1., 50). — A község legelője a belterület mellett. ÖLYVÖS Öjvös, Őjvös (cs., 67). JAKÓ: Evlwes fluvius, Wlues (i. m. 320). T, 2: Ölve s (!). PEST Y: Őlyvős (!). Nagyobb vízelvezető árok. Romániából érkezik s átmegy az egész mezőpeterdi határon. Korábban természetes vízfolyás volt, csatornázták. Öjvös-, Őjvöscsatoma: Újabb, hivatalos jellegű névváltozat. Öjvös-, Őjvös-ér: így ritkán mondják. ÖLYVÖS-CSATORNA. — L. Ölyvös. ÖLYVÖS-ÉR. — T

3: Ölyvös ér. L. Ölyvös. ÖLYVÖS Öjvös, Őjvös (sz., 74). — T

3: A név nemcsak a csatornára, hanem egy mellette fekvő földdarabra is vonatkozik. Öjvös-, Őjvözs-düllöü: Hivatalos jellegű változat. A terület másik neve: Sován-düllőü. Gyenge talajáról kapta. ÖLYVÖS-DŰLŐ Öjvös-, Őjvözs-düllöü, -be. L. Ölyvös. ÖLYVÖS HÍDJA Öjvös higgya, Őjvös higgy a, '-ho (h., 106). — Betonhíd az Ölyvösön a Kis-tanya közelében. Kis-tanyasi-hid: Gyakran mondják így is. PALLAG. — PEST Y : Kihalt név, ma csak köznévként él: 'műveletlenül hagyott földterület'. PALLÓ-HÁT (71). — T

3: Pallóhát. A Veresnyél és Nagy-szik között volt. PAP-FÖLD Pap-főüd, -re. L. Pap-tag. PAP-RÁTA '-ra, '-ba. L. Pap-tag. PAP-TAG -ba (sz., 64). — A római katolikus lelkész javadalma volt. Újabb név, ez a legáltalánosabb. Más elnevezései: Plébánija-főüd, Plébánus-föüd, Pap-ráta, Pap-főüd. Ezeket is mondják. PERES ~ (sz., 29). — Dűlő a váncsodi határ mellett. N. J. feljegyzése szerint nevét onnan kapta, hogy a váncsodiakkal pereskedtek érte a helybeliek. Korábban két részből állt: Peres-tagrész és Nagy-Peres. L. még Perjes. PERES-TAGRÉSZ (23). — PEST Y : Peres tagrész. T

3: uL, Peres tag rész. A Peres községtől távolabbi része. A görögkeleti egyházé volt. PERJES Peres (sz., 48). — T

1

2: Perjés (!). PEST Y : „Perjes vagy Péres, lehet hogy peres volt, most azonban a lakosság szántója." T

3: Dűlő. Nevének eredetét nem magyarázták. Úgy tapasztaltuk, hogy az adatközlők a Peres, ill. Perjes, Péres neveket hasonló hangzásuk miatt néha felcserélték. PETERDI-FERTŐ. — JAKÓ: Petwdiferthew (i. m. 320). PINCE-RÉT. — PESTY: „Pinczerét, lehet mert a többinél mélyebben esik, és a monda szerint régen a vaddisznók fészkelték." — Az Etelka-pusztához tartozott. Többet nem tudtak róla. PLÉBÁNIA-FÖLD Plébánija-főüd, -re. L. Pap-tag. PLÉBÁNUS-FÖLD Plébánus-föüd, -re. L. Pap-tag. PUSZTA -ra (sz., 30). — Tj^: PESTY: Dűlő. A néphagyomány szerint Mezőpeterd korábban ezen a részen feküdt, de miután kétszer is leégett, új helyre települt. Szántáskor még gyakran találnak itt tégladarabokat. Puszta-diillőü: Kevésbé elterjedt névváltozat. PUSZTA-DŰLŐ Puszta-düllőü, -be. L. Puszta. RÁMPA ~,'-ho (ú., 57). —~A Keserűbe vezető földút átjárója a vasúton. A köznevet a földterület megjelölésére is használják. 267