Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Fehér Agnes: A hagyományos családmodell átalakulása egy bihari falu (Tépe) társadalmában

anyagi lehetőségeiben egyaránt. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy a családi szerepekkel kapcsolatos tradicionalizmus bizonyos jelenségekben még a fiatal generáció képviselőinél is érezteti hatását. Ez abból következik, hogy a családi szerepeket mindenki a szülők családjában figyeli meg, sajátítja el, és az ott ért hatások erősen befolyásolják abban, hogy saját családjában mit alakít ki.

2

1 Jó példa erre a gyermekgondozási segélyben levő nők esete. Korábban amíg dolgoztak, férjeik fokozott mértékben besegítettek a házimunkába. Miután a gyermek megszületett, és az asszony otthon maradt, a férfiak elvárják, hogy a házi és a ház körüli munkát a feleség végezze el. („Én keresem a pénzt, akkor legalább a házimunkát végezze el ő. Az én anyám se várta el soha, hogy az apám főzzön, mosson helyette.")

2

2 — mondta egyik 29 éves férfi adatközlőnk, aki még mindig a hagyományos családi, nem szerinti munkamegosztást tartja követendőnek. A fiatal korosztály tagjai házasságkötésük után 2—3 évig „tervszerűen" nem vállalnak gyermeket. („Majd ha a legfontosabbat előteremtjük, jöhet a gyerek.")

2

3 Két gyermeket tartanak ideálisnak. Az első gyermek megszületésével, illetve a gyermekek számának a növekedésével kapcsolatosan megfigyelhető az a folyamat, hogy a családok élete egyre jobban közelít a tradicionális modell felé.

2

4 A gyermek gondozása időt, energiát, pénzt igényel. A korábban otthonról szórakozni gyakran eljáró házaspárok „otthonülőkké" válnak, gyermekeikről való gondoskodásuk gyakran a korábbi kedvtelésekről való lemondást követeli meg. A gyermeknek anyagilag mindent meg kell adni, nehogy lemaradjon társaitól az óvodában, iskolában stb. A mai falu társadalmának életét egymás után érték, és érik napjainkban is a legkülönbözőbb urbánus hatások. A család létjogosultságának megkérdőjelezése azonban fel sem merül bennük. A család intézményének szükségességét különböző okokkal indokolják. Egyrészt bizonyos fajta morális okokat hangsúlyoznak: („A tisztességes emberek mindig is családban éltek.")

2

5 A gyermek személyiségének normális fejlődését is, csak a családi kereteken belül látják megvalósíthatónak, tehát a család egyfajta „védőpajzs" a külső hatásokkal szemben: („A család kell. Már csak a gyerekek miatt is.")

2

G Ugyanakkor a család létrehozásában, szükségességében egyfajta praktikus szempont is megfigyelhető szemléletükben: („Házasságot kötöttünk, mert így jobban tudunk boldogulni.")

27 A fiatal generáció tagjai házasságuk indítékaként szinte egyöntetűen az érzelmi kötődést, a kölcsönös vonzalmat jelölték meg. „A XX. században a családok a változó gazdasági-társadalmi viszonyok következtében veszítettek gazdasági funkcióikból, és ma a családi élettől a férj és a feleség egyre inkább várja érzelmi szükségleteinek a kielégítését."

2

8 A családmodell minőségi átalakulásának folyamata az utóbbi évtizedben Tépén is lezárult. A családok élete nyitottabbá vált, a hagyományos családi munkamegosztás átalakult, a nők munkavállalása is megszokott jelenség lett. Az újonnan alapított családok életvitele, céljai szinte azonosak, vagy legalábbis nagyon sok hasonlóságot mutatnak, és ez a tény egyfajta uniformizáltságot eredményez a ma születő családtípusoknál. 21 Cseh-Szombathy László: Családszociológiai problémák... im: 181. 22 Saját gyűjtésemből. Tépe, Hajdú-Bihar megye. 23. Saját gyűjtésemből. Tépe, Hajdú-Bihar megye. 24 Cseh-Szombathy László: Családszociológiai problémák... im: 216. 25 Saját gyűjtésemből. Tépe, Hajdú-Bihar megye. 26 Saját gyűjtésemből. Tépe, Hajdú-Bihar megye. 27 Saját gyűjtésemből. Tépe, Hajdú-Bihar megye. 28 Cseh-Szombathy László: Családszociológiai problémák ... im: 58. 257