Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Dankó Imre: A vasfű (Verbena officinalis L.) a sárréti néphagyományban

tak, mert a „betyár béklyót akar nyitni? Erre teremtette az Isten a vasfüvet!"

04 Luby Margit a pásztorkodás körében említette és azt hangsúlyozta, hogy a vasfüvet nem könnyű megszerezni, nem mindenütt terem meg és nem is mindenki ismeri meg. Azt írta, hogy „a vasfű minden zárat kinyit, de ebbe a határba (Nagyar) nincsen. Ha harmat van, korahajnalba úgy ragyog ez a fű, mint az ezüst. Aki tűbe belehúzva a jobb markának a bőri alá húzza, amíg az ott van, azelőtt nincs zár."

5

5 A vasfű zárnyitó tulajdonságáról szól több gyűjtésünk is. így Jenő Sándor Szegedről azt gyűjtötte, hogy a „vasfű gyökér minden závárzatot megnyit."

0

6 Kiss Ernő pedig Zala megyéből gyűjtötte, hogy az „éjjel virágzó vasfű" előtt nincsen olyan zár vagy vasbéklyó, melyet ki ne nyitna." Györffy a vasfű Nagykunsági Krónikában való említésével eljutott a betyárvilághoz, ahol a zárat, béklyót nyitó vasfűnek minden másnál nagyobb jelentősége volt. A betyárélet hagyományaiban előkelő helyet vívott ki magának a vasfű; nemcsak a lovak lábáról szedte le a béklyót, hanem kinyitotta az elfogott betyár kezén levő bilincset, lánclakatot, sőt a börtönajtót is. így céloz rá egy hortobágyi betyárnóta is: ... Gyere pajtás, fogd meg azt a négy csikót, Hadd vegyem le a lábárul a bikót. A szöveghez fűzött magyarázat — Ecsedi István — szerint „a tolvaj akármilyen békót le tud a ló lábáról venni. Azt tartották, hogy a betyár vasfüvet (Verbena officinalis) tart a tenyerébe és az oldja fel a békót."

5

8 Moór Elemér a földműveléssel kapcsolatos szokások kapcsán említette a vasfű egy, az eddigiekből nem ismert tulajdonságát. Csépléskor az első feloldott kévébe néhol vasfüvet meg foghagymát dugtak, mégpedig azért, hogy szaporítson. A vasfüvet ezért szaporító fűnek is mondják.

3

9 Szendrey Zsigmond ezek és még sok más, itt nem említhető adat alapján sorolta a varázslatokról szóló rendszerezésében a vasfüvet a zárnyitó és szaporító növények közé.

6

0 Kós Károly legutóbb, mint fűszernövényt említette. Szerinte a vasfüvet Erdélyben a vadszőlővel együtt káposzta, uborka savanyításához használják.

6

1 így tárgyalták a vasfüvet nagy néprajzi összefoglalásaink is. A Magyarság Néprajza a vasfüvet békónyitó, lakatpattantó, patkótörő, szerencséthozó, vérharmatú, zárnyitó fűnek, varázsszernek mondja.

6

2 Balassa Iván és Ortutay Gyula monográfiája részletezőbben ír róla. Először azt mondja, hogy „a pásztorhiedelem szerint még a jól megszerkesztett béklyót is ki lehet vasfűvel nyitni, ezért keresték azt mindenfelé már kora tavasztól kezdve."

6

3 Ez az összefoglalás is kitért a vasfű birtoklásának, megszerzésének kérdésére és megemlítette a vasfű egy másik varázs tulajdonságát is, azt tudniillik, hogy gazdáját láthatatlanná tudja tenni.

6

4 A vasfűről szóló adatok ismertetése során szándékosan hagytam hátra két közlést. Mindkét közlés érdekes, számomra különös jelentőséggel bíró területről, a Bodrogközből (Karcsa), illetve a Taktaközből (Taktaszada), a régi vizes 54 Györffy István: Nagykunsági krónika. II. kiadás. (Budapest, 1941) 54 — Vö.: Kovács János: Szeged és népe (Szeged, 1901) 41. 55 Luby Margit: Fogyó legelőkön. (Budapest, 1911) 56. 56 EA 3633/3. 57 EA 3645/3. — Itt köszönöm meg Fejős Zoltánnak, hogy adatgyűjtésemben segített, 58 Ecsedi István—Bodnár Lajos: Hortobágyi pásztor- és betyárnóták (Debrecen, 1927) 136. 59 Moór Elemér: A földmíveléssel kapcsolatos szokások. Ethnographia XLIII. (1932) 161. 60 Szendrey Zsigmond: A növény-, állat- és ásvány világ a varázslatokban. Ethnographia XLVIII. (1937) 158. 61 Kós Károly: Mihez kezdjünk a természetben. Bukarest, 1968. 18. 62 Magyarság Néprajza IV. 288. 63 Balassa Iván—Ortutay Gyula: Magyar néprajz (Budapest, 1979) 249. 64 Uo. 646. 234