Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)
NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Dankó Imre: A vasfű (Verbena officinalis L.) a sárréti néphagyományban
nek, összeszedik, forró vízbe teszik s aztán a folyóvízbe dobják. A lakatfű a folyón fölfelé úszik." 4 6 Ezt megelőzően pedig azt írta, hogy ,,ha a »füődi koács« (parti fecske) által vájt lyukakat betömik, ez vérrel verítékezett füvet visz magával s ezzel nyitja ki a lyukat. Ezen füvet bármihez teszik (pl. zárhoz, betömött odúhoz stb.), az rögtön megnyílik." 4 7 Györffy István a Sárréthez közeli FeketeKörös-völgyi magyarok hiedelmei közt szólt róla. A Fekete-Körös-völgyiek is úgy tudták, hogy ha az ember a bal tenyerébe vasfüvet húz, akkor mindenféle zárat ki tud nyitni. 4 8 Viski Károly Arany János hagyományvilágát felderítve írt a vasfűről. A nagyszalontaiak is úgy tudták, hogy a vasfűnek még a közelében is magától kinyílik a béklyó. Viski megjegyezte aztán még, hogy a szalontai népnyelv ezért tréfásan vasfűnek nevezi a meggörbített szegből való tolvajkulcsot, álkulcsot is. 4 9 Kiss Géza az Ormányságból hozott fel rá adatokat. Azt írta, hogy ott volt a „kemence búbján a kicsi, hervadt szaporagaz (vasfű) koszorú, hogy mindig szapora legyen a kenyerük. Űjkenyérkor fonták. Ott volt a másik újkenyérig. Akkor újat fontak s a régit a kemence tüzébe dobták. Szaporagaz fonáskor kicsi pompost (cipó) sütöttek s mindig az a kúdús (koldus) kapta, akinek hangja először énekelt be a kiskapun vagy a konyhacserényen: Azért hozzád szívemet emelem, cselekedjél irgalmasan velem." 5 0 Berze Nagy János pedig a baranyai magyar néphagyományok közt adott róla számot. Birjánban úgy tudják, hogy minden zárat fel lehet olyan fűszállal nyitni, amit a harkály keres a réten, hogy a sárral berakott, bezárt fészkét kinyissa. A csodálatos füvet úgy kell megszerezni, hogy a fészkek alá piros kendőt kell teríteni. A harkály, miután a fészek ajtaját kinyitotta, a füvet ledobja a piros kendőbe, mert azt hiszi, hogy az tűz. A madár a zárnyitó füvet felhasználás után meg akarja semmisíteni^ 1 Hasonlóképpen madár juttat vasfüvet a Bükkben is az embereknek, mégpedig egy egészen újkeletű feljegyzés szerint. Brackó István 1976-ban azt írta, hogy „a bélapátfalvi öregek szerint a »zólyom« madár képes megtalálni a lakatoldó füvet. Meg kell tehát lesni a madarat, hogy melyik odúban tanyázik, be kell ütni dugóval (az odúnyílást) s a varázsos fűszerszámmal visszatérő szárnyas nagy dugóütő igyekezetében kiejti csőréből a vasfüvet." 5 2 Talán ilyen, a vasfű feltalálására vonatkozó ismeretek birtokában jobban érthetővé válik egyik XVI. századi eredetű énekünk is. A Kálmány Lajos közölte történeti énekben ugyan nincsen szó vasfűről, de a bezárt ablakra repülő madár bizonyára vasfűvel nyitja ki a börtönrácsot, veszi le a rabról a békjót: „Repülj madár, repülj Nagy-Törökországba, Szállj le egy rablegény börtönablakára, Vedd le a vasbékót kezéről, lábáról, Dalolj kis madárkám szép Magyarországról." 5 3 Györffy István a Nagykunsági krónikában is megemlítette a vasfüvet. A rétes emberek közt szólt a gyógynövénygyűjtőkről és -árusítókról. Köztük azokról is, akik vasfüvet szedtek és árul46 Uo. 47 Uo. 215. 48 Györffy István: Babonás hiedelmek és szokások a feketekörösvölgyi magyaroknál. Ethnographia XXVII. (1916) 89. — A vasfű kézbehelyezését meglehetősen bőven írta le Andrásfalváról Bosnyák Sándor: „ A vasfűről azt mondták, hogy ha valaki úgy akarta, hogy erős legyen, meghasította a kezén a bőrt, beletette ebbe a hasadékba, s ott beleforrasztotta, addig kötözte, amíg összeforrt. S akkor olyan erős lett, hogyha valamit megfogott, annak essze kellett törni." Bosnyák Sándor: A bukovinai magyarok hitvilága. Id. m. 52. 49 Viski Károly: Arany népe. (Arany tárgyi néprajzának vázlata.) (Nagyvárad, 1919) 47. 50 Kiss Géza: Ormányság (Budapest, 1937) 35., 326. 51 Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok. III. (Pécs, 1940) 256., 271. 52 Brackó István: A Bükk barátai. Magyarország XIII. (1976) 24., 34. 53 A rab. Szegedről. Kálmány Lajos: Történeti énekek és katonadalok. Kálmány Lajos Népköltési Hagyatéka, I. (Budapest, 1952) 197. 233
