Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)
NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Dankó Imre: A vasfű (Verbena officinalis L.) a sárréti néphagyományban
ván ez volt a helyzet másutt is, bár vizsgálódásaim során több-kevesebb adatot szereztem arra vonatkozóan is, hogy a múlt század 70-es, 80-as éveiben a körösladányi Kígyó, a biharnagybajomi Állványi-féle, a kétegyházi Vörös Kereszt Gyógyszertár, a híres gyulai Winkler Patika, a békéscsabai Lőrinczy és a Sas gyógyszertárak még tartottak és árusítottak vasfüvet, illetve készítettek vasfűből gyógyszereket, ha kiírta az orvos. A vasfüvet ezek a patikák gyógynövénygyűjtőktől vették. 1 7 Különben a vasfűvel, mint gyógynövénnyel ma az a helyzet, hogy a Herbária nem termelteti és egyedül Tolna megyében vásárolja föl. Például a balmazújvárosi Herbária Telep sem. Állítólag kevés kell belőle, nincs iránta megfelelő kereslet; az egész ország igényeit kielégíti a Tolna megyei felvásárlás. A Herbária központjától kapott tájékoztatás szerint a gyógynövény-szaküzletekből teák készítéséhez, valamint uborkasavanyításhoz, főleg az úgynevezett csalamádé készítéséhez vásárolják. Kismértékben felhasználják a Herbária által készített különféle gyógyteakeverékekhez is. 1 8 A mai „fűszerkönyv" is így tartja számon, kisebb jelentőségű, alig használt fűszernek mondja. 1 9 Mindezzel szemben, egyrészt utalva a Torkos-féle pozsonyi gyógy szer jegyzék Wrbinka (szlovák) adatára is, a Balkánon, például Bulgáriában, a vasfű mindmáig ismert és általánosan használt gyógynövény, gyógyszer-alapanyag. Az 1947-ben második kiadásban kiadott bolgár gyógyszerkönyv, miután felsorolja neveit (bolgár: BtpŐHHKa, BT>pÖHHa, Btpőmca; német: Echtes Eisenkraut; francia: herbe de verveine; olasz: verbena; orosz: 5Kejie3HaH) arról írt, hogy nyáron, július—szeptemberben virágzik, hogy gyűjteni virágzása idején kell, hogy keserű anyagokat tartalmaz, nyákokat, glükozidákat, verbenalin glukozidot, hogy fanyar, keserű íze van, hogy illata nincs. Hatása: lázellenes, általános erősítő, frissítő. Felhasználása: Leveléből tinktúra készítendő (1 : 5). Ebből 3—6 csepp köhögésnél, hűlésnél, kimerültségnél, általános és ideggyengeségnél, depressziónál, elesettségnél, anémiánál, sápadtságnál, pubertáskori, hipofízis zavaroknál, havivérzés hiányában, menstruációs kimerültségkor, vizenyőnél, ödémán,1 hólyaggyulladásnál, vérvizelésnél adandó. A könyv receptmintákat is közöl. 2 0 A bolgárok a ma is használatos népi gyógyszerek közt számon tartják, gyűjtését és házi használatát ajánlják. 2 1 Az, hogy a Balkánon, közelebbről Bulgáriában a vasfű, mint gyógyszer, illetve mint gyógyszeralapanyag, illetve népi gyógyszer, gyógynövény jobban fennmaradt, mint nálunk, arra is mutat, hogy a vasfű a mediterraneumból terjedt el, a klasszikus kultúrákban ismerték fel gyógyító erejét. Ott kötődött hozzá több hiedelem, szokás; vált szent növénnyé. A füvek ismerete és használata a hazánkat is magában foglaló területen, az17 A körösladányi Kígyó Gyógyszertárt 1843-ban nyitották meg. Rövid időre Szeghalomra vitték. 1872-ben jött vissza Körösladányba. Nemcsak a község, hanem a környék híres, keresett gyógyszertára volt. — A biharnagybajomi gyógyszertárat 1848-ban Állványi Károly alapította. Ugyancsak híres patika volt. — A kétegyházi 1882-ben létesült, később Vörös Kereszt néven működött. A századfordulón széles körben ismert gyógyszertár volt. — A gyulai, 1760-ban megnyílt patika hoszszú időn át a Winkler gyógyszerész dinasztia tagjaié volt. Az évszázados kórház mellett működő gyógyszertár mindig tág lehetőséget biztosított a népi gyógyászat, gyógynövények részére. — A népi gyógyászat, gyógynövények tekintetében a békéscsabai Lőrinczy-féle patika volt a leghíresebb. 1896-ban nyitotta meg Lőrinczy László. 18 A Herbária Vállalat balmazújvárosi telepétől, a debreceni Gyógynövényszaküzlettől, valamint a Herbária Vállalat felvásárló osztályától (Bp.) kapott felvilágosítás 1980. márc. 31-én. 19 Romváry Vilmos: Fűszerek könyve (V. kiadás. Budapest, 1979) 143—144. 20 ffp. IJewfo IÍKouuoe—JJp. Ilemap Himo.we—ffp. Acnapyx Eouifuoe: JleueŐHH PacTeHHa. Co4ma, 1947. 446. Itt köszönöm meg Raskó Telbizov nyugalmazott sumeni (Bulgária) főgyógyszerész adatait, segítségét. 21 Mean Hcaüe— H nua Jlaioicee— Jleo Heufee: Ehjikhtc b EbJmapHH h K3noJi3BaHCTo eh. Co(]mh, 1977. 97-98. 228
