Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Sándor Mihályné: Két szőlőskerti törvény és jegyzőkönyv Berettyóújfaluban

zói, míg végre az 1785. évben kelt királyi rendelet folytán, állandó és örökös úrbéri szerződésre kellett lépniük."

2 A XVIII. század végén, az állami „jobbágyvédelem", Mária Terézia úrbérrendezésének korában, Berettyóújfalu mezővárosának paraszt lakóit, az 1792-ben megírt Urbárium alapján „misera plebs contribuens" névvel illethetjük, bár már megindult a parasztság differenciálódása.

2 Az egész országra egységesen megfogalmazott Urbarium-keret meghatározza a jobbágy telkek nagyságát, a jobbágy jogait, kötelességeit, de az utólag kézírással történt bejegyzések, csupán e községre vonatkoznak. Ezek szerint élt itt 6, házzal bíró szabadmenetelű jobbágy, 1/8 sessió belsőséggel; továbbá 336 olyan család, akiknek ... „házhelyes mivoltja vagy appertinentioja nyolcados házhelyet fel nem ér" ... s akik ... „házzal bíró zsellérnek tekintetnek." Ezeken kívül 20 család tartozik ... „a más házában lakó zsellérek" közé.

3 Az Eszterházyak derecskei uradalma (ide tartozott Berettyóújfalu), a fentieken túl.. . „19 nemesi kúria lételét is elismerte/* A szabadmenetelű jobbágyok összesen 8 pozsonyi mérőre való belsőséggel, 23 pozsonyi mérőre való szántófölddel és 5 embervágó réttel rendelkeznek. A házzal bíró zsellérek belső házhelye (336 családé) 153, 3/4 pozsonyi mérővel egyenlő, s még 605 3/4 pozsonyi mérő szántóval és 28 embervágó réttel rendelkeznek. A más házában lakó zsellérek szántója 18 2/4 pozsonyi mérővel mért terület csupán. A lakásért évi 1 forint árendát fizetnek a földesuraságnak, ... „ellenben a más házánál lakó, ... több földeket, réteket bíró subinquilinor, amíg tulajdon háza s belső fundusa nem lészen, az 1 forint esztendős árendát az uraságnak fizetni nem tartozik, de földei mivoltához képest szolgálattal és más adózásokkal az szerint tartozik, mint az házhelyes jobbágy", akik évi 6048 napi kézirobottal tartoznak „napkelettől napnyugodtig" dolgozni. A szabadmenetelű jobbágyok 40 marhás robottal, 81 napi kézi szolgálattal, 1 itze kifőzött vajjal, 2 kapannal, 2 csirkével és 12 tojással tartoznak. Szerepel még az Urbariumban a város területéhez tartozó 123 kapás szőlőföld, 93 birtokosával, akik között telkes jobbágy, zsellér és házatlan zsellér egyként szerepel. Nem úrbéres nemesi föld 15 9/11 hold belsőség, 79 8/16 hold szántó és 4. 11/16 szőlő. A communitás külön 36 embervágó réttel rendelkezik (Malomzugi kaszáló) és 39 marhás robottal adózik.

3 Ha tekintetbe vesszük, hogy Berettyóújfalu területileg a Sárréten fekszik, nagykiterjedésű nádasok, mocsarak vízjárások között; s időben XVIII. századvégén vagyunk: a Tisza, Körösök, Berettyó szabályozása előtt, megállapíthatjuk, hogy a gazdasági létalapot képező 440 holdnyi szántó és 80 holdnyi kaszáló, 60 holdnyi szőlő semmiképpen sem nyújt megélhetést a kb. 1900 személy (családonként 5 főt számítva) eltartásához. Feltétlenül az állattenyésztés, méhészkedés, korcsmálás egészíti ki a családok jövedelmét. A fentiekből kitűnik, hogy a volt szabad-hajdúk gazdasági helyzete nagyon különböző: curiális nemesek, szabadmenetelű jobbágyok (akik között jómódú is akad), házas és házatlan zsellérek, néhány iparos és kereskedő, valamint a paraszttársadalom legalsó fokán élő szolgák, cselédek élnek. Az iparosok kézműves zsellérek, beszivárgó menekültek lehettek, a kereskedők pedig részben görögök voltak; róluk a „Kandia" nevű városrész (ma Wesselényi utca) árulkodik.

5 2 Osváth Pál: A sárréti járás leírása (Nagyvárad, 1875.) 108. 3 „Berettyóújfalu nevű mezővárosnak Urbariuma, 1772." Ismeretlen jelzés az Urbáriumon: ad. 135. (1857.) Bihari Múzeum Adattára. 4 Szendrey István: Egy alföldi uradalom a török hódoltság után (Budapest, 1968.) 70. 5 Berettyóújfalu város belső telkei és környékének rajzolatja 1818-ban. Hiteles földmérő, Gasparits Ferenc összesen 716 apró telket tüntetett fel a nemesi kúriák mellett. Hajdú-Bihar megyei Levéltár: Bmt. 40. 180