Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Karacs Zsigmond: Adatok a Földes határába olvadt Mezőszentmiklós birtoklástörténetéhez
A derecskei hajdúk azonban nem sokáig élvezhették az új zálogos jószágot, mert II. Rákóczi György újbóli fejedelemmé választása miatt a török bosszuló hadjáratot indított. 1658. szeptember 21-én a tatárság átkelt a Berettyón és Derecskét is felégette. 5 8 Lakosainak egyrésze a nagy hajdú városokba menekült, ahonnan még 1631. június 23-án kelt adománylevelével telepítette őket I. Rákóczi György. 5 9 Ott sem maradhattak azonban sokáig nyugalomban, mert Szejdi basa 1660. április 28-án először Kabát és Szoboszlót dúlja fel, a férfiakat kardélre hányva, a nőket, gyermekeket rabszíjra fűzve, majd végig pusztítja az egész Hajdúságot. 0 0 Ez a szomorú história még ugyanez év augusztus 27-én Várad török uralom alá jutásával végződött. 6 1 Derecske hajdú lakossága az ezt követő három vérzivataros évtizedben nagyon megfogyatkozott. 1692-ben a török uralom alól való felszabadulás után, már csak öt hajdút és 27 jobbágy családot találnak itt az összeírok, 3 tépei és 4 kornádi menekült családdal. 6 2 A török Várad visszafoglalása után (1692. június 5.) ismét dúlta Derecskét, 6 3 míg utoljára 1693. október 17—18-án pusztították el teljesen. 6 4 Ezután vidékünkről végképp kitakarodott, maga után kihalt vidéket, elpusztított falvakat hagyva. Az általános pusztuláshoz hozzájárult még az 1679 július—szeptemberi döghalál, mçly Földes lakóinak több mint a felét pusztította el. 6 5 Bizonyára nem kímélte Derecskét és Mezőszentmiklóst sem, mely utóbbi 1684—85-ben végleg elpusztult. 6 6 Thököly császáriaktól űzött, törököktől elárult végsőkig elkeseredett kurucai 1685 elején szállták meg a vidéket, az ő védelmükre épp úgy nem számolhattak, mint akár az osztrák vagy török csapatokéra sem. 6 7 Mezőszentmiklósnak valószínű a kuruc csapatok garázdálkodása jelentette az utolsó, életben maradáshoz szükséges lehetőség elpusztulását, mert 1685. november 27-én már az egyházmegye rendelkezik, hogy a lakossággal együtt elmenekült lelkésznek a járandóságát kötelesek megadni. 6 8 A Caraffa-féle 1686-ban kivetett 80 forintnyi hadisarcot már a földesieken vették meg, két év múlva Parlagi György kötelezi magát, hogy a rávéső hányadot, 40 forintot megfizeti, s ha meg nem tenné, egész mezőszentmiklósi birtokát elfoglalhatják a földesiek. 6 9 Még ugyanez évben 1688-ban a megszűnt szentmiklósi egyház javait hatósági személyek veszik át. 7 0 A Szentmiklós felét kitevő Parlagi birtok, vagy legalább egy része a leányági örökös Budaháziaké maradt, Budaházi Dániel 1768-ban cseréli el a Bikazugban levő birtokát, a Derecskei útra dűlő földért, melyet azóta Budaházának is neveznek. 7 1 A Cseli családnak a török uralom végén már csak leányági leszármazói él58 Borovszky i. m. 513. 59 Dankó Imre: A körösköz-bihari hajdúság (Gyula, 1959) 40. 60 H. Fekete Péter: Hajdúszoboszló és a hajdúság pusztulása 1660-ban (Hajdúböszörmény, 1960) 18. 61 Horváth Jenő: Váradi Freskó, Nagyvárad története (Bp. é. n.) 88. „... augusztus 27-én a várat rommá lőtték. Ezrével feküdtek körötte a török katonák, mikor a bástyák tetején megjelent a fehér lobogó." — Borovszky i. m. 516. 62 Mezősi i. m. 76—78. 1692-ben Derecskén élt hajdú lakosok: Gabey György, Fazekas István, Ördős János, Tott István és Szalonta István. 63 Borovszky i. m. 522. 64 Dankó i. m. 40. 65 Rápóti Pap Mihály kéziratos naplója. Debreceni Református Kollégium Anyakönyvtára R. 540. 66 Herpay i. m. 255. 67 Borovszky i. m. 520. „Tököly kurucai már 1685. év elején ellepték Várad vidékét és a Berettyó mellékét. A lakosság nem fogadta őket szívesen, sőt Berettyó-Üjfalu ellenállott, de legyőzetett." — vö. Thököly Imre gróf levelei, sajtó alá rendezte Deák Farkas (Bp. 1882) 68 Herpay i. m. 255. 69 Herpay i. m. 59—60. és 245. 70 Herpay i. m. 255. 71 Herpay i. m. 248. — Karacs Zsigmond: Földes község helynevei II. Külterület (kézirat a szerzőnél). 131
