Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Karacs Zsigmond: Adatok a Földes határába olvadt Mezőszentmiklós birtoklástörténetéhez
nek Földesen: Gálos Gergely fia Péter és Karacs Pál. 7 2 A viszonyok rendeződése után 1696-ban került sor a zálogos Cseli jószág kiváltására. Az hogy a kiváltás a szerződésben és a törvényes kiváltási határidőn túl történt, több körülményre vezethető vissza. Az eredeti határidő betartását a háborús viszonyok nem tették lehetővé, ez mindkét felet sújtotta. A török kitakarodása után a földesiek Földes határán kívüli birtokai a neoaquistica comissio működésének estek áldozatul. Az ennek ellenére meglehetős anyagi körülményekkel rendelkező földesi nemesek a megszerezhetőnek vélt szomszédos birtokokkal próbálkoztak. A szintén elpusztult Tetétlen esetében ez nem sikerült, 7 0 viszont Mezőszentmiklóson már többen birtokoltak kisebb-nagyobb területet, ezen kívül a Caraffa féle hadisarc kifizetése arra ösztönözte őket, hogy a terület minél nagyobb részét megszerezzék. A derecskei hajdú családok szerényebb körülményeik 7 4 miatt sem tudhatták a hadisarc rájuk eső részét megfizetni, a kiváltás esetén viszont tetemes összeghez juthattak és mivel ekkor még elegendő területtel is rendelkeztek — nem sejthették a hat évvel későbbi Eszterházy herceg javára történő adományozást — így könnyen lemondtak a zálogos jószágról,' 5 a földesiek pedig kapva kaptak rajta. Az örökösöknek valószínű nem volt elég pénzük, vagy más célra fordították, mert amint láttuk Kemecseiné épp 10 évvel előbb ad újabb birtokot zálogba, Karacs Pál pedig 1693. július 25-én adja árendába királyi kisebb haszonvételi jogait — kocsmáját és mészárszékét — a földesi nemes tanácsnak és kommunitásnak, egyelőre három évre és nem is csekély összegért. Végül is Gálos Péter beleegyezésével váltották ki a Domokos, Jenei, Karacs, Kemény, Nagy (Földesi), Pércsi és Török családok tagjai, részt ígérve Gálos Péternek is a kiváltott birtokból, de amikor már a kezükben volt, semmit sem adtak, mivel nem volt benne pénze. Az új birtokosoknak is csak 600 forintja volt benne, a további 400-at a község pénztárából fizették ki, 7 6 annak ellenére, hogy például csak Karacs Pálnak a regálék bérbeadásából volt 130 forint évi jövedelme. 7 7 Ä földesiek nem elégedtek meg a Cseli birtok megszerzésével, szemet vetettek a Parlagiak jószágára is, mire Parlagi László maga és a rokonai részére 1729ben nádori adománylevelet kért az egész Mező, vagy Kisszentmiklós pusztabirtokra. A december 16-i birtokbaiktatáson ellent mondott a báró Bánffyak nevében Boross László, a Nagy család nevében Nagy János, a Cseli család örökösei Karacs János és György, végül Földes község közönsége és nemesei nevében többek között Boldogh Ferenc bíró. 7 8 1736-ban az egykori Cseli birtokot kiváltó birtokosokat felszólíttatja a földesi birtokosok egy csoportja, hogy fizessék vissza a 400 forintot, vagy osszák szét a birtokot, mire azt a választ kapják: ha igazolják, hogy őseik fizettek, hajlandók őket kielégíteni, de a negyven év óta beköltözötteket nem ismerik el szer72 Inkvizíció Tasnádi Erzsébet leszármazásáról, lásd a mellékletben. A Karacs család tulajdonában. 73 Herpay i. m. 141. és 246—7. 74 Mezősi i. m. 77. Az összeírás adatai szerint az öt hajdú család Derecske legszegényebb rétegéhez tartozott, csak kettőnek volt 2-2 ökre. Közelebbi adatok hiányában azt nem tudtam megállapítani, hogy az öt, esetleg több hajdú család, vagy pedig a község egyetemlegesen hasznosította-e a zálogváltásból befolyt ezer forintot. 75 Eszterházy Pál herceg 1702. március 14-én még zálogbirtokul kapta a derecskei uradalmat, melyre csak 43 év múlva szerzett örökjogot a családja. — vö. Szendrey István: Egy alföldi uradalom a török hódoltság után (Bp. 1968) 76 Herpay i. m. 251. old. 77 A Földesi Tanátstul és Communitastul adódott Contractusnak párja Karats Pál Urnák. A Karacs család tulajdonában. — Karacs Pál a zálogbirtok kiváltásában való érdektelenségét látszik magyarázni a földesi I. jegyzőkönyvben (Hajdú-B. Ltár. V. 625/a.l. Protocollum seu iuris consvetudinarii copax sorpus) található adat, mely szerint úgy megharagudott a földesiekre (az okára a bejegyzés nem tér ki), hogy nem kívánja a községet többször látni. 78 Herpay i. m. 248. 132
