Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Détshy Mihály: A pocsaji Rákóczi-udvarház
nál. Debreczeni már 1643. november 25-i levelében is aggodalmaskodott a jobbágyok túlterhelése miatt: „ha az eo zokasok felet haytiak megh idegenedik". Az építkezés kezdetén a kőhordással kapcsolatban is a gazdaságosság kérdését vizsgálta 1646. május 13-i levelében: „Az ott walo Eppeolet ha pénzért Egi eol kewet 25 forintért hordananak, sok penzre menne, az meni jozagh oda vagion Jo dispositiowal alkalmas keowet kellene hordani de az beres Zekereket kellene teobbiteni az kik ciak keo, méz es feoueni hordáson lennenek ... En inkab az szeoleoket miueltetnem Penzel addigh migh az iobbaginak az Eppeoletre kellene járni mint keowet hordatnék penzen, nem menne annira fel az Szeoleomw mint az keo hordás". A fejedelemasszony ennek ellenére Erdélyből béres szekereket rendelt ki, mert Debreczeni május 17-én így ír: „Pociayban az keo hordasra elegedendeo Zekereket rendelt Nagod, ugi mind majorsagh, zeoleo mjueles es Eppeolet egizersmind megien eleo". Május 19-i levelében a fuvarozás árát sokallta, bár a néhány nappal előbb említett 25 forinttal szemben csak 10 forint volt: „az keo hordás tiz forinton eole bezzegh ugian draga iollehet nem tudom hani melfeoldreol hozzák, valamiben most megh alkuznak penigh vellek, ez utannis mind arra néznék, es olcioban nem horgiák, kicien penigh egi eol keo". Jobbágyfuvarokra, mint több idézett levélrészlet is mutatta, különösen aratás, „takarodás" idején nem számíthattak. Ősszel a vetés és szüret miatt nem jutott jobbágyfogat az építőanyagok szállítására. A palánickarók hordatásáról írja Hetessy 1647. július 10-én: „mostan illyen takarodas idő leuen mind Egy s mind mas dologal igen sulios hatra maradas az takartatasban", majd július 22-én hasonlóan: „illjen szorgos időnnis el kel küldenem az Erdőre afele fairt". Október 8-án az őszi munkákról írja: „most az Ladániaknak írtam hogy fölmenjenek patakra Ablak s Ayto fel köuekert ... nem erkezem az vettetes szüret miat hant hordás es töb dologh miat lehozatnj". Az ökrösfogatokkal való szállításra a korabeli útviszonyok mellett a száraz nyári időszak és a fagyos, havas téli idő volt a legalkalmasabb, hiszen a sártengerré vált utakat csak a szárazság vagy a fagy szilárdította meg, havon pedig szánnal szállíthattak. Télen viszont a nappalok rövidsége jelentett hátrányt. 1647 decemberében Hetessy panaszkodott az enyhe idő miatt akadozó kőszállításokra: „Kő hordasban most semj mod nincz hogy az ut sáros hanem ha szanut lenne ... a banjabul mesze az nap röuid Eczaka hoszu". Az anyagok nagyrészét jelentős távolságról szállították. A két legközelebbi város, Debrecen és Várad átlagban 30 km-re feküdt, de már Patak például 120 km-re. A szállítások gazdaságossága érdekében az építőanyagokat fuvarozó szekereken főleg Patakra menet terményt szállítottak. 1648 májusában írja Hetessy: „czak az három szaz köböl lisztet vinek föl azon köuet hozna le". 1650. november 3-án Lorántffy Zsuzsánna rendelkezett úgy, hogy az udvarbíró „aytoknak es kemenczek allyanak való keöuekert el külgyön s- az Szekereken Borsot, Leneset vigyenek". A szállításokra, rendelt jobbágyok elnyomorodását, marhájuk pusztulását Hetessy 1648-ban többször panaszolja. Már január 14-én jelenti: „Az majorháznak fajat megh faragjak vagiak de az hozatasa szallitasa legh bajossabb mesze földrül, az marhaia uesz el az szegen Embernek, Igen elis Marhatlanodott az Jobagy Enek elette való szüksegre". Májusban ismét említi: „Az Epites alkalmasint menne vegben czak az sok szekeret győzném miuel mindenfele hozza való Ezkoz igen mesze vagion ... czak az vgar szántáshoz sem Erkezem Annira el holt marhaiok az Embereknek". A nehézségek ellenére is elsősorban a jobbágyok fogatos robotját vették igénybe az építőanyagok szállítására, részben mert erre nem kellett készpénzt költeni, részben azért is, mert olcsóbb volt a béres szekereknél. 1647. április 10én írja erről Hetessy: „Az mesz hordassal el nem Erkezem ha masokkal hordatom Idegen Embörekkel a Jobagi kiuul Dragaban esik". Hasonló meggondolásból hozták Örményesből jobbágyfogatokon a lépcsőköveket is, ahogy 1650. már115
