Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

RÉGÉSZET — ARCHÄOLOGIE - Mesterházy Károly: A sárrétudvari (Biharudvari) X—XI. századi temetők

zük, azért óhajtanok, ha nagyságod személyesen megjelennék a munkálatok beállítására azon esetben, ha a tovább ásatást méltóztatnék elhatározni. És itt nem szeretnénk félre-érteni ; nehogy azt gondolja nagyságod, hogy mi akár az eddigi működést sajnáljuk; akár a jövőben ne tennénk meg nagyon szívesen minden tőlünk telhetőt a tudomány szolgálatában. Nem! mi erre szívesen vállalkozunk továbbra is, ha azzal megbízatunk, csak azért tesszük e megjegyzésünket, illetőleg óhajunkat, nehogy a csekély eredmény, vagy esetleg eredménytelenség miatti vád jogosan érhessen bennünket. Azért tessék határozni e kérdésben legjobb belátása szerint. Mi magunk részéről úgy látjuk, hogy e jó őszi időben, minő az egész nyáron sem volt, s amellett a most már újból olcsóvá lett napszám-árak mellett még legalább egy hónapig lehetne dolgoztatni, — s dolgoztatunk is, ha nagyságod ezt jónak fogja látni s pénzt utalványoz rá. Szíves látogatását az eredmény érdekében azonban szabadjon újból kérnünk. Még csak annyit, hogy a leírásban foglalt tárgyakat külön-külön csomagolva, mind fiókomban őrzöm, költségkímélés szempontjából nem akarom posta útján küldeni fel azokat, minthogy fiam rövid időn úgyis felmegy tanulmányai folytatására, s akkor valószínűleg magam is felrándulván, személyesen fogom azokat átszolgáltatni. Szíves levelének végén kifejezett köszönetét hálásan fogadom, nem ugyan a magam, de a helybeli intelligencia nevében; ennek minden tagja felváltva őrködvén az ásatásoknál, valóban oly lelkiösmeretes pontossággal és törekvő buzgalommal feleltek meg önkényt felvállalt tisztöknek, hogy nagyságod szíves köszönetére valóban érdemeket szereztek. S ha megérdemelték mind : mit szólljak akkor az egész munkálkodás tulajdonképeni lelkéről: Simon István barátomról? Mint az idecsatolt mellékletek is tanúsítják: ő volt a mérnök, a megfigyelő, az osztályozó, a rajzoló, a leíró, egyszóval minden, ki valóban teljes buzgalommal szentelé idejét és tehetségét ezen külömben előtte is új és szokatlan munkának. Lehetetlen, hogy nagyságod köszönő szavaiból részére egész sort le ne foglaljak. S ezzel, midőn további elhatározását közlő szíves válaszát kérnők és várnók, fogadja egyúttal nagyságod őszinte tiszteletünk nyilvánítását. Melylyel maradtam kész szolgája: Dr. Tomm E levél melléklete volt Simon István „ásatási jelentése" és elszámolása. A jelentés az Archaeologiai Értesítő 1894. évi kötetében jelent meg. Simon kéziratát Hampel kijavította, a számozás eredeti római számjegyeit betűvel kiírt számokra javította, s így áttekinthetőbbé tette a sírleírásokat, másrészt kisebb kihagyásokkal a szöveget szakszerűbbé tette. Ugyanakkor elhagyta Simon temetőtérképeit, csupán a lap alján, csillag alatti jegyzetben jelezte, hogy ilyenek is voltak, s melyek a Nemzeti Múzeum régiségosztályának irattárába kerültek. A térképek felkutatása és az ásatásra vonatkozó iratok felfedezése e nyomon indult meg az MNM irattárában. Simon kéziratának Hampel által elhagyott soraiban arról is szó van, hogy az ásatásról fényképek is készültek, ezek azonban nem maradtak ránk.

5 A munkákkal kapcsolatban Hampel a következőket írta a MNM főigazgatójának: ,,A n.múzeum régéiségosztályának kérelmére Dr. Tomm Béla és Simon István urak a múzeum költségén az idei nyáron Bihar-Udvariban egy Árpádkori temetőnek fölkutatását vezették, és nemcsak az ott talált régiségeket a n.múzeumnak beszolgáltatták, de az ásatásról részletrajzokkal és helyszíni fölvételekkel ellátott szakszerű jelentést is küldtek be. E buzgó működés teljes méltánylásunkat igényli és azért kérem méltóságodat, hogy a nevezett uraknak önzetlen fáradozásukért elismerését nyilvánítani szíveskedjék. Egyúttal bátorkodom nevezett urak pontos számadását is idecsatolni és kérem méltóságodat, 5 MNM Irattár 5/1894.; Simon i. m. 218—219. 31