Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)
RÉGÉSZET — ARCHÄOLOGIE - Mesterházy Károly: A sárrétudvari (Biharudvari) X—XI. századi temetők
hogy az 50 frton túl kimutatott 1 frt 68 krnyi költségeket nevezetteknek megküldeni méltóztassék. Budapest 1894 Januarius 3. Hampel József Az ásatás a nagyobbik fiúiskola udvarán kezdődött és itt a 19. sírszámig jutottak el. Amint ez a sírok leírásából kiderült, ennél jóval több sírt tártak fel. Némelyik sírban Simon szerint három, vagy még több váz feküdt. Augusztus 30-tól szeptember 2-ig a kisebb fiúiskola udvarán ástak. Itt viszonylag bolygatatlanabb sírokat találtak. Ezután a határ két másik pontján kezdtek ásni. Ezek közül az Árkoshalom őskori leleteket tartalmazott, a Ferendek vagy Félhalomban viszont ismét X— XI. századi temetkezéseket találtak. Miután az ásatásokra biztosított pénz elfogyott, s Hampelék nem küldtek újabb összeget, a munkák befejeződtek, s ezzel a biharudvari ásatások első, egyben legjelentősebb szakasza is lezárult. A következő ásatásra 1910-ben került sor. Ennek ismert előzményeihez tartozik, hogy a biharudvari határában levő Balázshalom földjéből is kerültek elő leletek. A megmentett darabok közé tartozik egy hurkos-kampós záródású bronz nyakperec, amelyet az „év elején" Décsei Sándor, bíróságot viselt gazda küldött be a debreceni városi múzeumba más régiséggel együtt. Décsei szerint a nyakperecet 1906 táján lelték egy halott nyakán. 6 Április 7—8-án, arra a hírre, hogy hordják a Balázshalom földjét, Zoltai kiutazott Udvariba. Ekkor vétel és ajándékozás útján több „régiséget" szerzett. 7 A halomból azonban akkorra már nyilván nem sok maradt. Valószínű, hogy ekkor találkozott Zoltai Fekete Gábor községi orvossal, aki a Balázshalom elhordásakor néhány egyszerű ékszert gyűjtött össze. Fekete a tárgyakat átadta Zoltainak, és arról is beszámolt neki, hogy „a halom felső rétegei tele voltak csontvázakkal. Neki úgy tetszett, hogy a tetemek három sorban feküdtek egymás felett." 8 Zoltai október 13-án utazott ismét Udvariba, de ekkor már a korábban Debrecenbe költözött Simon István tanítóval együtt. A Ferendek halmon és az iskola udvarán ástak két napig (okt. 13—14.), majd átmentek a Balázshalomhoz. 9 Október 24. és 28. között újra ástak Udvariban, amikor is az iskolaudvaron dolgoztak. 1 0 Innen mentek át a Balázshalomhoz, amelynek már csak egy nagyméretű kubikosbabája volt meg. Ekkor tárta fel Zoltai a balázshalmi gödörsíros temetkezést. A következőkben meghatározzuk az egyes lelőhelyeket és megkíséreljük a leletanyagot lelőhelyenként elkülönítve közölni, illetve újraközölni. 1. A nagyobbik fiúiskola udvarán feltárt sírok. E lelőhelyről származik a Simon István által feltárt és számozott első 19 sír anyaga, amelyet a Nemzeti Múzeumban 1893/92 leltári szám 1—53 alszám alatt leltároztak be. 1 1 Meg kell jegyezni, hogy a leltárkönyvben a XVII. sír négy darab S végű hajkarika-töredéke 50—53 aíszámmal, a XIX. sz. sír 1 db S végű hajkarikája 52-es, és a XXI. sír két hajkarikája 53-54 alszám alatt van beleltározva. Az 1—3 sír a nagyobb fiúiskola alapárkában került elő. Ezek közel 2,5 méter mélységben voltak. A három sírban egy gyűrűt és egy S végű hajkarikát találtak, de nem tudjuk, melyik sírból 6 Zoltai, DJ. 1910. 43. 7 Zoltai, DJ. 1910. 26. 8 Zoltai, DJ. 1910. 46. 9 Zoltai, DJ. 1910. 44. és leltárkönyvi bejegyzés (Szaporulati leltárkönyv) 1910. 1053. ltsz. alatt. 10 Leltárkönyvi bejegyzés Sz. 1910. 1119. ltsz. alatt. 11 Fehér G.— Êry K.—Kralovánszky A., A Közép-Duna medence magyar honfoglalásés kora Árpád-kori sírleletei. Rt 2 (1962) 877. tétel. A leletkataszter hibásan a Déri Múzeumot jelöli meg a leletek őrzési helyéül. 32
