Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Bél Mátyás: Bihar megye leírása. (Fordította: P. Szalay Emőke, jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba.)

jőve nemcsak bőségesen öntözik a vidéket, hanem ivásra is egészséges vizűek, és gazdagok nagyon pisztrángokban. Földje a gabona minden fajtájának jó, ámbár a hóval borított Kárpátok alkalmatlanok, mivel a nedvességnek nem örül. Gyümölcs sehol sem terem ízben és formában ennél kellemesebb. Románok lakják kevés magyarral keveredve, messze híresebb lenne, ha nagyobb települések tartoznának hozzá. Merném megerősíteni, ha az úr, akinek engedelmeskedik, jelenléte gyakoribb lenne, nincs olyan fekvésű hely, amellyel Belényesünk kellemességben ne lenne összehasonlítható. Mondják, hogy Béla király, akit, miközben itt megszállt, a hely nem ismert kellemessége meglepett, és hogy az ő vadászatára rendelt és tiltott nyesteket bírt, ezért a helyet Belényest-nek nevezte. Ugyanis így nevezik magyarul a martes-t, ámbár vannak, akik úgy vélik, hogy a bölények nagy tömege miatt, amelyet a magyarok Belyén-nek neveznek, ered a belényesi járás elnevezése. Ügy látszik, sokat segített ebben az a történet, amely azt mondja, hogy IV. Béla idejében az urak magános lovai szabadon kóborolva erdeiek lettek, a sörényes négylábúak ezzel a fajtával a Kárpátok hegyeit elözönlötték, (a.) Ki kételkedhetne tehát, hogy az idők viszontagságaitól szétszórt ökrök elsősorban azokban a hegyekben szétszéledve erdei bölények lettek? Vajon valóban azt az állatfajtát lehet a mai napig megtalálni itt, nem lehet könnyen eldönteni, mivel a hegyekben iszonyú nagy és áthatolhatatlan berkek vannak. Egyébként a vadállatoknak igen sok fajtája él itt, amelyeket a lakosok tudatlansága nem tudott megkülönböztetni. Ugyanis a románok, amint másutt már mondtuk, tudatlanok és műveletlenek. Sok falva van és anynyira sűrűn, hogy bármely lakható helyen egymástól alig ezer lépés távolságra három négy falut lehet látni, sőt nemcsak a völgyek vannak tele falvakkal, hanem a hegycsúcsok és a hegygerincek is kalyibák módjára kapaszkodó házakat mutatnak. Ezért, ha valahol, itt van a falvaknak bősége, de hitványak, kicsik, senyvedtek és kalyibákhoz hasonlók. XI. § Belényes a járás székhelye, egy tehetős, népes nemes város. A járás közepén fekszik, sík és kedves, minden tekintetben kellemes hely. A Körös folyja körül és a várossal egy nevű patak, amelyek a város végénél folynak össze. Lakosai magyarok románokkal keverten, ezért mindkét nyelvet már gyermekkoruktól kezdve tanulják. A püspök lakóhelye valamivel díszesebben épített, mégis most akarja megújítani az első kardinális. XII. § Jánosfalva ezer lépésre Belényestől a Körös partján, gazdag lakosai vannak. Sonkolyos az előbbinek szomszédja, hasonló sorssal és lehetőségekkel. Patrany a folyó másik oldalán fekszik. Újlak hasonlóan ugyanazon a helyen, ahol a hegyeken átjövő idegenek Belényes vidékére leereszkednek. Szudrics Belényesen túl, ezer lépés távolságra, magaslaton elhelyezkedő népes falu, a Királyné pataka folyó folyja körül. Köszvényes Szudrics környékén, termékeny helyen. Vaskoh egyszerű falu, de a vasművességéről említésre méltó. A lefolyó Körösnél egy síkságon fekszik, a felmagasió hegytől finoman elváló dombocska mellett. A domb végénél van a vasgyártáshoz szükséges kunyhókkal felszerelt 96