Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Bél Mátyás: Bihar megye leírása. (Fordította: P. Szalay Emőke, jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba.)

könnyű szebb helyen fekvő várost keresni, leginkább Pozsony és Pécs fekvésé­vel lehet összehasonlítani ; mivel ugyanúgy mint azok finoman felemelkedő sző­lőhegyek alatt fekszik, nyugaton és délen pedig nedvdús síkságon terül el szé­lesen. XVI. § A vár mai képe nem sokban különbözik attól, amelyet fenn bemutattam. A belső vár megőrizte az egykor alapított tanácsház formáját, az öt toronnyal vagy bástyával, amelyek inkább díszítik az épületet mint erősítik, mivel össze­függő sorban szobák vannak benne, a főpap használatára épültek, amelyek most erősen lerombolva a parancsnok, a katonák számára és háborús dolgokra szol­gálnak. Az a rész pedig, amely észak felé fordul, kápolnácskát mutat, hozzá leg­közelebb ebédlő palota van az előljáró lakóhelyiségeivel, a többit a vitézek elöl­járói és a közkatonák birtokolják őrállásokként, ezek mellett, a kanonokok szo­bái romlásnak indultak, most erősen düledező falakat mutatnak, pedig egykor szám szerint negyvenkét papnak a szálláshelye volt, akik az alapító László ki­rály koporsójánál szüntelenül himnuszokat énekeltek karban. A vár közepén egyenes hely van őrállásra alkalmas, alig mutatja az egykoron itt álló ragyogó bazilika nyomait. Az annyira híres régiségek közül alig valamit találhatsz né­mely könyveken kívül, amelyek a nyugati kapu szomszédságában levő levéltár­ban vannak, ennek falaiban a püspök jegyei: Fratris Geörgy Marthinusy, ex ordine S. P. P. E. vulgo Monachi — vannak kőbe vésve. XVI. § A külső vár a belsőt ennek falaitól körülbelül száz lábnyi távolságra elhe­lyezett falakkal veszi körül, amelyek mérték szerint vastagok és magasak, ahogy mondják, matematikával építették, ötszögben végződnek úgy, hogy mindegyik szöglethez szívalakú erődök vannak hozzákapcsolva, alkalmasak az iszonyú nagy ágyúk hozzátámasztására, mindegyiknek a nevét megváltoztatták, és új elneve­zést kaptak. Ugyanis az egyiket Lipótnak, a másikat Károlynak, a harmadikat Teréziának, a negyediket Józsefnek, az ötödiket Vincének nevezik. Itt a Vince bástyán van az az ágyú, ezt a bástyát régen Bethlennek nevezték, amelyből ki­lőtt golyót a félezer lépésre levő városban, egészen a püspökök temetkezőhelyén találták meg. A védelmi mű egészét mélyre ásott vízzel teli csatornák veszik körül, amelyeknek az alja égetett téglácskákkal volt beborítva, egykor nem ke­vésbé szép mint erős árkokat mutatott az, ámbár most nem kevésbé akadályoz­nak a nádasok és a sár. XVII. § A városban három városrész fekszik. Azon a részen, amely napkeletre néz, van az oppidum, vagy inkább a hóstát (városon kívüli rész) legkevesebb hatszáz lépésre a Körös mellett helyezkedik el, amelyet a lakosok városárok névvel ne­veznek vagy a magyar katonák városának, akiket huszároknak hívnak. Az em­berek nemzetisége valach, görög vallásúak, vallásuknak papja is van, akit több­nyire népének szokásai szerint a bírái választanak. Három lovas csapatot tart el, valach sereget, akiknek az ezredes parancsol a parancsnok megbízásából. Hitvány házaik vannak, inkább kényszerűségből mint kényességből szalmával befedve. 84

Next

/
Thumbnails
Contents