Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Bél Mátyás: Bihar megye leírása. (Fordította: P. Szalay Emőke, jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba.)

XVIII. § A vár alatt van a város, vagy új városalja, amelyet új fekvése miatt neveztek el így. Ugyanis egykor közelebb volt a várhoz. Magyarok lakják, de vannak közöttük rácok és németek is. Az előbbieknél ékesebbek, az utcák jobb rendben helyezkednek el, középen elég nagy piactérrel, épületei sem nélkülözik a díszítést. Közöttük van a kanonokok néhány háza, akiknek a birtokába tartozik. A vártól legkevesebb kétszáz lépésre nyugaton helyezkedik el, a Pece és a Körös folyók közzé zárva. A katolikus vallást gyakorolják, szentségeinek élén a kanonokok rendje áll, akik tízen vannak, a városban igen kiemelkedő férfiak, Kebel Mihály püspök, fővikárius, Forgách Pál gróf prépost és olvasó kanonok. Nevery Pál macsoi püspök, Kántor László Pál, Barbacsy Ferenc, Keczer István, Luzsinszky István benefikárius, püspök, Csáky Miklós gróf, Zichy Ferenc gróf, Navoy Pál. Az ő hasonlíthatatlan emberiességüket, amit késedelmesen ugyan, de megpróbáltunk, soha nem tudjuk eléggé dicsőíteni. Közülük különösen két férfi volt a vallásra nézve igen igyekvő, Luzsinszky L. B. István és László Pál vetették meg az alapját a kapucinusok rendje kolostorának az építendő város végén. Ennek kezdete 1726—27. években történt. A várost a hivatalok, bírák és szenátorok irányítják, de figyelembe véve a legtiszteletreméltóbb kanonokok véleményét. XIX. § Itt a város alja rész szomszédja Olaszi, amelyet csupán a Körös medre választ el attól, de a folyóra helyezett hidacska összeköti. A hely nagyságban és lakosok számában ha nem is múlja felül az új városalji részt, bizonyosan nem kevesebb annál. Magyarok lakják, kevés némettel keveredve, ezek között látható több ékesen díszített épület, amelyeket részint kanonokok, részint nemesek laknak. A váradi püspök birtokában van, akinek háza is van itt. Két papi rendje van, a jezsuiták és a ferencesek, az előbbiek helye már fel is épült a templommal együtt a Körösnél, a kőhídnál, a költséges, tágas, erős kőből épült épületben már benne is laknak, míg az utóbbiak most igyekeznek, hogy valamilyen épületet szerezhessenek. Annyira megfogyatkozott az egykor virágzó Várad, hogy a több mint hetven templomból, amelyek fenn álltak, alig egy-kettő maradt fenn. Szent Jób vára I- § A megközelíthetetlen vár a Berettyó mocsarai között fekszik. Ugyanis mivel a hely fekvése biztos, valamint fallal és négy bástyával van körülvéve, az ellenség semmilyen támadásától nem félt. Vízzel teli árkok övezik, a várost is, amely ennek ellenére a török és a polgárháborúkban sok csapást szenvedett a várral együtt, elsősorban Várad miatt, amelytől északra három mérföldre fekszik. II. § Eredetét néhányan Szent Lászlótól veszik, Szent István karja miatt, amelylyel alamizsnát szokott osztogatni a szegényeknek, innen a Jób, vagyis Jobb, ahogyan hazai szóval a jobb kezet mondani és írni kell. Ez az apátság Szent István jobbja cím alatt létezett. Javadalmait és felépítését Szent László király Ä185