Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Bél Mátyás: Bihar megye leírása. (Fordította: P. Szalay Emőke, jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba.)

kunok, részint a lengyelek ellen viselt, úgy vélte méltónak, hogy magát teljesen testben és lélekben egyenlő odaadással isteni szolgálatnak szenteli. Ezért vadászás közben, amikor erre a helyre ért, először szentélyt emelt az Isteni Szűznek, majd fényesen megnagyobbította, papot adván neki, aki kultuszát vezeti. Azután várost alapított, elég erősen megerősítve, amelyet ezért Váradnak nevezett, ami a magyarok nyelvén várat jelent, vagyis castrumot, püspöki székhelynek méltót. Az utódok Nagy Váradnak nevezték, ami: Varadinum Magnum, a németeknek Groszwaradain, azért, mivel a másik Kis Várad, népiesen Kis Varda, parvum Varadinum Szabolcs-i földön található. Vannak akik azt vallják, hogy Váradunk már István királytól vette eredetét. (

b-> De biztosabb, hogy Szent László tette szerencséssé, gyakran látogatott ide, és itt is akart temetkezni. Salamon idejében fényesen viselt sok dolgot, gyakran vágta le a kunokat, (

c> akik ezeket a vidékeket pusztították. így a csapat is, amelyet vezetett, ennek a vidéknek a fiatalságából került ki. És nem érdemtelenül helyezte erre a vidékre, amelyet szeretett és amelyet annyi egyházi épülettel díszített, saját maga síremlékét. A csodákat amelyek a sírjánál történtek Bonfini mesélte el. Ugyanis, amikor a kísérők aludtak, a halott testével a szekér önmagától mozogva ökrök nélkül Várad alá ment, hogy a kísérők felserkenve, követni tudták, merre ment a szekér. A többit mellőzöm. Onnan először 1600-ban vitték el a szent király (befáslizott) fejét, miután 1443-ban a leomlott torony romjai alatt két karjával és többi csontjával együtt megőrződött. Egyáltalán nem akarom tagadni, hogy mielőtt László a székesegyházat emelte, egykor már püspökség volt itt, mert Bonfini, aki ezt hagyományozza megemlékezik a váradi püspökről

(f ) és leányáról,

(g ) akik Salamon idejében éltek, aki azonban mégis a bazilikát és a várost Salamon után Lászlótól alapítottnak jegyzi fel,

(h ) ennek az oka az az ércszobor, amely a három király alakjával sokáig a városban állt. II. § Annyira kedves volt ez a hely László utódainak, hogy többen itt választottak sírhelyet. II. István Magyarország királya, habár Egerben halt meg, holttestét szerzetes ruhába öltöztetve Váradon temették el.*

1-) Hasonlóan a kegyes Beatrixnak, I. Károly feleségének VII. Henrik római császár leányának a sírját is a váradi bazilikában lehet megtekinteni.

(k

) Zsigmond király és császár, még életében elrendelte, hogy holttestét Váradra vigyék, mivel ahogyan Bonfini mondja, magát mindig Szent László segedelmébe ajánlotta.

(L

) Sírverséül ezt helyezték: Császár és Rómától felszentelt birodalom a tied vagyok, Uralkodtam nem karddal, hanem a kegyesség segítségével Miután hármat elvetettem, megválasztottam egy pápát, Megtisztítottam a világot, megtagadva az eretnekséggel a rosszat. III. § A városnak a képe akkor megerősített helyhez hasonlított inkább mint várhoz. Ugyanis a Szent Szűz bazilikájából állott, nagyszerűen és a királyi költségekből méltó palánkkal feldíszítve. Tartozott hozzá igen közel város is. A szent épülethez kapcsolódott a főpap háza felékesítve a legbőségesebb jótéteményekkel az isteni tisztelet kegyelméből. Mindezek utódai idejében még jobban terjeszkedve, nagy kiterjedésű falunak mutatta a várost akkor,ahogyan Bonfini mondja. Árokkal és fakerítéssel nem fallal volt körülvéve, míg a vár sokkal védettebb, sánccal és árokkal és fa bástyával eléggé biztosnak látszott. Kint és bent kolostorok voltak, és templomok egyrészt a püspöknek, másrészt különböző 76