Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Bél Mátyás: Bihar megye leírása. (Fordította: P. Szalay Emőke, jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba.)

nyal épített templom pusztult el sajnálatos módon. Egykor szabad királyi város volt, de szabadságának dokumentumait az idők viszontagságaiban elvesztette, 1715-ben Szatmárral és Pozsonnyal együtt nyerte vissza. III. § Egyébként nagy és gazdag város, Magyarországon nincs nagyságban hozzá hasonló. Kerülete egy német mérföld, nem hosszabb mint amilyen széles, kerek vagy inkább ovális formát mutat. Apró házai vannak, amelyeket, ha valamilyen csapás ér, rövid idő alatt földdel, amiből vannak, kijavíthatnak. Minél kisebbek, annál nagyobb számban készülnek. A város belsejében, elsősorban a piactéren, amely tágas, jelesebb téglából épült házak is láthatók. Legfőképpen a városháza és a körülötte álló házak nem maradnak el más városok hasonló épületeitől. Négy temploma van, a katolikusoké kettő, az egyik a ferenceseké, a másik a piarista iskoláé, amelyet főtisztelendő Csáky kardinális alapított 1720-ban és a következő évben. Kettő pedig a helvét vallású protestánsoké, egyik nagyobb, másik kisebb, ez a múltkori 1719. és 1727. évi tűzvészben elpusztult. Akkor sok kárt szenvedett a város, mert kevéssel a végzetes tűzvész előtt az épületet toronynyal együtt felépítette, órával és értékes harangokkal ellátva feldíszítette, végzetes kárban az egész ismét elpusztult. A régebbi templommal a kollégium van összekapcsolva, ahol több mint háromszáz a tanulók száma, akiknek fele részét a saját fizetéséből tartja fenn a város, a másik félrész nevelésből él tisztességes életet. Öltözetük bokáig érő violaszínű, kék, egyeseknek zöld színű tóga, amelyet a rómaiak szokása szerint a hátukról csüngetve viselnek. A Kollégium első rektora Csorba István volt, társa Noghery János, akik az 1588. és 1589. matrikulában fel vannak írva, ott olvashatók. Ma a tudományoknak három professzora van. Első Szilágyi Márton, aki teológiát, a másik Szilágyi István filozófiát, a harmadik Tabajdi a keleti nyelveket csepegteti az ifjúságba. Természetesen van még a protestáns egyháznak szemináriuma, amelyben a lelkipásztorok, nem kevésbé polgár férfiak nagy számban találhatók. A város utcára vagyis inkább hat nagyobb térre van felosztva: közülük az elsőt Czegled utzá-nak hívják, a másik Varga Utza, a harmadik Piatz Utza, a negyedik Hatvan Utza, az ötödik Péterfi Utza, a hatodik Csapó utza, a többi kisebb utca a nagyobbakból kiágazik. IV. § Egykor Szabolcs megyéhez tartozott fele részében, az összekapcsolása után az egész Bihar megyében van. Egy főbíró irányítja 12 melléje rendelt szenátorral, akik közül mindegyiknek megvan a saját feladata. Van itt négy királyi törvényszék, katolikus vallású, annak ellenére, hogy katolikus vallást követőt alig lehet találni. Legalábbis a polgárok között eddig egy katolikus sincs, mindannyian a protestáns vallások közül reformátusok, tanult egyházfi férfiakkal és példákkal felszerelve. Mind magyarok, kézművességből és ökörkereskedésből tartják fenn elsősorban életüket. A férfiak színe barna, erős, közepes testalkatúak, öltözékük többnyire kék, viola és vörös színű; szemben a női nem fehér és piros színű, ékes és díszes, testének egész felépítése szép és kellemes, öltözete takaros, többnyire vörös és zöld. Fejüket fátyol fedi, fehér és lenge, főkötőt csak az asszonyok viselnek, míg a leányok fejüket nem fedik, hanem díszesen befont és szépen bekent hajukra gyöngyből és szinórokból készült pártát helyeznek, felékesítve a szüzesség jelzésére, amelyet erősen őriznek, mielőtt férjhez mennek, míg utána a szabadabb életet nyilvánosan vetik a szemükre. 74