Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Bél Mátyás: Bihar megye leírása. (Fordította: P. Szalay Emőke, jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba.)

nára vannak a bornak, jobbá teszik, illatosítják. De ezek az erdőkben levők a tolvajoktól nincsenek elég biztonságban. Bár az ajtókat úgy szokták elrejteni, hogy ne maradjon nyomuk, mégis néha ennek ellenére megtalálják, ahogyan elénk tárul egy Félix fürdő melletti pincében, ahova későn érkeztünk. Ebből a pincéből a kiváló bort éjszaka kiemelték és elvitték. XIV. § A bort különböző helyekre viszik, elsősorban Temesvárra és Nándorfehérvárra. Csöbörje, hacsak nem különlegesen érett, négy, öt esetleg hat máriás. Nem áll el sokáig, egy-két éven túl alig lehet romlás nélkül megőrizni. XV. § A sík és kövér földeket szántóföldeknek használják. Háromszor szántanak. Mihelyt az idő melegedni kezd, felszántják a földet. Június hónapban feltörik, Mihály nap előtt harmadszor szántják. Trágyázni nem szükséges, csak a belényesi járásban, ahol elmaradnak a sík, kövér, porhanyós, omlós szántók, itt a földek a hegyeken vannak és nehezen művelhetők. A harmadik szántás után vetnek a magasra emelt ormók közötti barázdákba — a két barázda közötti felmagasított földet nevezik ormónak —, ez a vetés a gabona szárát megnyújtja. Mélyen szántanak, a szántás három vagy négy összekötött eke mélységével egyenlő. A sík vidéken tiszta búzát vetnek rozs nélkül, a belényesi földeken keverik, mert így valamivel silányabb ugyan, de többet terem. A törökbúzát nem a felszántott, hanem a felkapált földbe inkább ültetik mint vetik, bár a mezőkön búzavetéshez hasonlóan hányják. A dohányt ültetik, először mint palántát kerti növényként, azután, amikor megnőtt, kiviszik a feltört földre, sűrű árkocskákat készítve káposzta módjára ültetik bele. Amikor megnőtt, a gyökérhez legközelebbi leveleket leszedik, a magasabban lévőket fent hagyják, amíg megerősödnek. Ezt addig csinálják, amíg a fagy meg nem csípi a növényeket. A leszedett leveleket először halomba rakják és annyi ideig tartják lefedve a kamrában, míg sárgulni kezdenek. Amikor megsárgult, a levél szárát, ahol az anyáról leszakították, átszúrják és hosszú sorban cérnaszálra függesztik, olyan helyre teszik, ahol eső nem éri és a nap hevét megfelelően kapja. Ezért a tető koszorúja alatti falakra rögzítik, úgy hogyha esne, a felfüggesztett leveleket a csepegő ereszaljak ne tudják átnedvesíteni. így tartják őket, amíg megfonnyadva barna színt öltenek, akkor száruknál fogva marokba szedik, és alkalmas száraz helyen őrzik néhány évig. Ugyanis abban az évben, amikor termett, nem adják el, hanem csak a második vagy a harmadik, vagy az azt követő években. Minél tovább tartják az olajhoz hasonlóan, annál erősebb lesz. Babot ritkán vetnek, de lencsét és borsót sokat. A dinnyét mindenek felett szeretik, és így nem mulasztanak el semmit, amiről úgy vélik, hogy növekedését serkenti. XVI. § Az otthoni vendégszeretetben minden más népet felülmúlnak, vagy legalábbis egyenlők velük. A katonáknak pedig, akik náluk telelnek, a mindennapi zsold mellett ételt szabadon adnak, hogy megőrizzék a békét velük. A szükségletnek megfelelően tisztességes házat építenek. Inkább takaros mint kevélykedő bútorokat tartanak. Fiatal korban házasodnak, kiváltképp a nők, akik közül sokan alig tölti be a 11. évet, amikor férjhez mennek. A házasságtörést annyira gyűlö72