Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Bél Mátyás: Bihar megye leírása. (Fordította: P. Szalay Emőke, jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba.)

pisztrángokban és lazacokban. Én magam is halásztam itt kellemesen töltve az időt. Összefoglalva: nincs a természetnek olyan adománya, amely ebben a megyében hiányozna. Bor, kenyér, hús és más eledelek felülmúlnak sok megyét. XIV. § Erdély határán több barlang van. A két legnagyobb közül az egyik Eskelő falunál van, a másik Belényesben, Fonáczná 1. Amaz a Sebes-Körös mellett majdnem háromezer lépéssel Várad felett látható. A mélyből nem nagy, de széles nyílással nyílik, és megy a hegy belsejébe előbb szűkebb, majd szélesebb járattal. Egy tiszta, hideg és egészséges vizű patakot bocsát ki magából, amely pisztrángokban gazdag, de nem hiányoznak a lazacok sem belőle. Vizének bő folyása miatt nem könnyű megállapítani, milyen mély és széles. A másik barlang Belényes vidékén van, Fonacz falu mellett. Bal kéz felé vezet az út hozzá egy kis völgyön és hegylejtőn keresztül. Bejárata szűk, de nem járhatatlan, még lovasok is beférnek rajta. Velünk, amikor ebben a barlangban voltunk a gyalogosokat kivéve, akik nagy számban kísértek bennünket, tíz lovas is volt. A mikor felértünk, a bejáratban kapu módjára szikla állt velünk szemben, azonban mellette lovon ülve léphettünk be a barlangba. Itt miután megkötöttük a lovakat, elhatároztuk, hogy megtisztítjuk a nyílást. A barlang észak—déli irányban egyenesen futott három vagy négy öl széles nyílással, 186 öl hosszan. Földalatti járathoz hasonló, de tágasabb annál, amit bányákban szoktak csinálni. Mélye oktalan állatok és emberek csontjaival van tele. Ügy vélem, hogy háborúk idején a lakosok iderejtőztek barmaikkal és állataikkal, és ezek csontjai kerültek elő. A sziklából kiszivárgó nedv különböző alakzatokat alakított ki. Lehet látni itt szobrokhoz hasonló formákat, amelyek vadállatokat, szarvas állatokat, mindkét nembeli embereket, asztalokat, székeket, padokat mutatnak. A nedvességgel bevont sziklafalak felül boltozatot alkotnak. Róluk mindenütt alakzatok csüngenek le, itt oltárok, ott orgonák, amott pajzsok és szószékek. Változatosságuk a belépők szemét gyönyörködéssel tölti meg. Ezért idegen emberek jönnek ide nézelődni. Vannak, akik azt mondják, hogy a rómaiak bányája volt, de közelebb áll az igazsághoz, ha úgy véljük, hogy a természet vájta ki a barlangot. XV. § A szomszéd hegyekben mindenfelé bányák vannak. A Bihar hegy oldalában tátong egy nagyon régi, már beomlott rézbánya szája. A barlang melletti hely rézkohóként szolgált, ezért a magyarok Rézbányának hívják, ami ezt jelenti. A fejedelemség egykor szépen megépített, de már leomlott bányaművének romjai láthatók ott. Körülötte hegyek vannak, amelyek a sűrű földalatti járatoktól összeomlottak, közülük a legjobbakat a rézbányaiak az eminenciás kardinális Csáky váradi püspök kezdeményezésére most 1726-ban kezdték megújítani és a bányákat helyreállítani. Az ő parancsára és utasítására készítenek a Körös mellett a Vaskohnak nevezett helyen vasat, ez a rézbányáktól félmérföldnyire van. Más fém is található itt, az arany és ezüst igazolja ezt, hogyha keresnének, aranyat és ezüstöt is lehetne bányászni. XVI. § Aranyat egykor ebben a megyében a bányák mellett többféleképpen kerestek. A folyóknak a hordalékait, ahogyan a Körösökben, árkokkal fogták 62