Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Bél Mátyás: Bihar megye leírása. (Fordította: P. Szalay Emőke, jegyzetekkel ellátta Csorba Csaba.)

VI. § A folyók közül a legnagyobb a két Körös, az egyik a Sebes-Körös, a másik a Fekete. Ez a belényesi járásban ered a Bihor hegy mellett a Chrischor vagy Krischor hegynek az oldalában — amely mintegy Chrisii origo — ahogyan a románok, ennek a vidéknek a lakói csonkult és parasztosan összevont szóval nevezik. Kis forrás bocsátja ki, bő vizű és örökké folyik. De amint befolyik a különböző völgyekbe, mind nagyobb lesz az egymást kölcsönösen érintő hegyek aljából sűrűn beleömlő patakocskákból. Mivel arannyal kevert homokot szállít, minél bővebben folyik, annál gazdagabb. Amikor Poianahoz, az oláhok falujához ér, amely egy völgyben helyezkedik el, olyan bő vizű, hogy ezeket az egyszerű embereket a gazdagság keresésére csábítja. Mondják, hogy itt az igen egyszerű oláhok a körbe folyó patakocska homokjából a legtisztább aranyat kaparták ki. Innen a sok kapzsi munkától felkavart Körösünk szűk völgyön át Szíílyeste falu felé fut tovább. Ezen túl már síkság van, Belényes nagyon kellemes vidéke, amelyet hosszába metsz ketté a beleömlő patakokból megnagyobbodott medrével. Ugyanis mihelyt Szűlyeste felett a hegyek közül kiérkezik, miként tömlöcből szabadabb mederrel folyik ki, Lehesén mellett fut el, majd Kelpenyeden megy át, mikor Vaskoh faluhoz ér a Boi patakkal találkozik, amely a közeli hegy oldalából folyik ki igen bő vizűén, szolgálva a partján levő kovácsműhelynek minden nagyobb munkáját. Mivel a Boi patak felmelegszik, ezért a Körössel találkozva, olyan a vizük, hogy semmilyen fagy nem fogja be. Azt tartják, hogy ez a patak a Boj hegyen túl — ettől kapta nevét — a dési járásban ered, innen a hegyek alatt barlangokat találva, azok titkos járatában hömpölyög, míg a Boi hegyet alámosva kijáratot nyit magának. Bármint is legyen, én magam is láttam, hogy annyira bő vizűén folyik ki ez a patak annak a hegynek a lábából, hogy valóban olyan, mintha nem tudom milyen hosszú üregeken át a hegyek legalsó mélyéből jönne ki ide. A kijövetele is barlanghoz hasonló, nem annyira magasságban mint szélességben, hogy az éppen kiömlő folyó egy alig harminc lépésnyire fekvő malmot forgat körbe szünet nélkül. Minél távolabb hömpölyög, annál bő vizűbb lesz ennek a hegynek az aljából hasonlóan felszínre jövő patakocskáktól, még több malmot hajt. Amikor Vaskoh-hoz érkezik, találkozik a Körössel. Közéjük esik egy igen kellemes fekvésű halmocska, ennek végénél folynak egybe. Itt a patak bővelkedik pisztrángokban, amelyeknek jeles bőségét halásztam ki magam is a váradi püspök őrállóival egy fél óra alatt. Ugyanennyi a számuk az egészen eddig folytonosan eső Körösben is. Vaskoh-n túl Barest, Siit, Lunka falukon folyik át. Innen Hatar, Gigishin és Voien felé siet, ahol a Rézbányától jövő folyócska ömlik bele. Azután Petrillenhez ér Kakacsény, Köszvényes és Lazur mellett: e hely alatt ömlik bele a rivus reginae, a Kérálnyé pataka Szudrics falunál egyesülve a Körössel. Amikor Tatar falu mellett folyik el, ismét egy másik patakot fogad magába, amely a hegyekből ereszkedik le. Azután Nyegerfalu és Belyenes mellett folyik el, a város alatt egyesül a Belényesi patakkal, innen Janosfalvához fut, ahol a Pocola folyóval találkozik, amely a hegyekből eséssel fut alá. így halad a hegyek összeérő lába között és mossa Sonkolyos, örvényes, Borzik, Szent Miklós, Kápolna, Geszta falvakat, ahol véget ér a belényesi járás. Azután sűrű erdők ligeteibe ér, és amikor Béljenyér felé hömpölyög, három ágra szakadt medrével ingoványos, mocsaras utat vág magának. Ezután ismét több ágra szakad, amelyek közül egy mocsárrá szélesülve terül el a síkon, ahol inkább állni látszik mint menni: a két másik nagyobb ág Nagy-Zerind, Anih és Sarkad irányában lép át Békés megyébe. 57