Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

RÉGÉSZET — ARCHÄOLOGIE - Mesterházy Károly: A sárrétudvari (Biharudvari) X—XI. századi temetők

néphez tartozókat és fegyvereseket is temettek, de az előkelő réteg mindkettőből hiányzik. Mivel a környék régészeti emlékei jellegüket tekintve nem különböznek egymástól, a balázshalmi temető népessége a X. század elején megtelepült lakosság leszármazottja is lehetne. Az azonban gyanús, hogy miért éppen a X. század második felében települ egy új falu, és hozzá temetője is, amikor ezek a köznépi temetők általában a XI. század végéig folyamatosan használtak. Valószínűbb, hogy már a balázshalmi közösség megjelenése is a Géza fejedelem alatti társadalmi és politikai átalakulással kapcsolatos és telepítésnek köszönheti létét. Az egykori nemzetségi szállásföldek részleges vagy teljes kisajátítása után a fejedelem birtokába került a terület, amelyen a X. század végétől néhány falu települt. E falvak a XI. század folyamán valószínűleg Udvariba olvadtak, amely mint legnépesebb település, királyi udvarháznak adott helyet. Már a király kezéről került a Zovárdok tulajdonába a terület. 42