Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - V. Szathmáry Ibolya: Szokások és hiedelmek a szerelmi élettől a keresztelőig a berettyóújfalui néphagyományban

1. A hetedik gyermek szerencsés, megtalálja az elásott kincset. 2. A hetedik gyermekből tudós, táltos vagy boszorkány lesz. 3. A hetedik gyermek jósolni tud. 4. Ha a hetedik gyermek foggal jő a világra, boszorkány lesz belőle (S. M.). 5. A slájferes, burokban született, hetedik gyermek mindent meglát a földben (S. M.). 6. Ha egy házban tizenhárom gyerek született, a tizenharmadik boszorkány lesz (S. M.). Ezek a csecsemők általában fokozottan érzékenyebbek, fogékonyabbak voltak minden iránt, ezért jobban kellett védeni őket a külvilág jelenségeitől, „rontásaitól". Melyek azok a veszedelmek, amelyek a hiedelem szerint az újszülött csecsemőre leselkednek? Az újszülött megóvása érdekében végzett „rituális" cselekedetek A legtöbb hiedelmet a rontásra és a szemmelverésre vonatkozóan találjuk. Rontani ördögök, boszorkányok és bábaasszonyok tudnak, míg szemmel bárki megverheti a gyermeket, akinek egy kicsit erősebb nézése vagy összenőtt szemöldöke van. Számtalan védekezési mód ismeretes a rontó szellemekkel szemben : 1. A csecsemőt komótba vagy bölcsőbe fektették, kakukkfüvet vagy fokhagymakoszorút tettek mellé, hogy a rontás ellen megvédjék (S. M.). 2. A bölcsőbe vagy a gyerekágyba keresztbe fektetik a fokhagymakoszorút. 3. Az ajtóba seprűt állítanak, kést, villát szúrnak bele, nem megy be a rontó boszorkány. 4. Ha köleskásával szórják körül a házat, azon se tud bemenni a boszorkány. 5. Apám még azt is tanácsolta, hogy tegyük rá a gyerekre a gatyáját, nehogy az a vénasszony bejöjjön és megrontsa. Ott is volt a gatya a bölcsőben mindig (S. M.). 6. Az anya vagy az apa kifordított alsóneműjét teszik rá a gyerekre, megvédi a rontástól (S. M.). 7. Amíg a gyerek be nem tölti az egy évet, nem oltják el a lámpát. Ha világ van, nem megy be az ördög és a boszorkány a házba (S. M.). 8. A pólyakötőhöz gatyamadzagot kötnek, hogy a boszorkány a gyereket ne bántsa (S. M.). 9. Balkézzel öltöztetik vagy fordítva adják a csecsemőre a ruhát, hogy meg ne rontsák. 10. Azt tartják, ha minden ruhát fordítva tesznek a fekvőhelyre, nem tudják megrontani a gyermeket (S. M.). 1. Ha viszik valahová a gyermeket, az apja gatyamadzagjával kötik meg a pelenkát és így imádkoznak: „Édes Istenem! Engedd meg, hogy rosszakaratú emberrel, ördöggel, boszorkánnyal ne találkozzunk" (S. M.). 12. Az újszülött hajából vágnak egy keveset, elássák a küszöb alá, hogy ne bántsa senki (S. M.). Ha az elővigyázatos védekezés ellenére a rontás bekövetkezett, a csecsemőt a következőféleképpen lehetett „kigyógyítani": 1. Kilenc féle fából kilenc gallyat leveszünk, kilenc sírról pedig kilenc féle füvet, mindezt megfőzzük, ebben a lében a kisgyermeket kilencszer megfürdetjük (S. M.). 2. Rontás volt a gyermekemen. Nem tudták, ki rontotta meg, csúnya seb volt az arca. öt hónapig kezelték az orvosok, de hiába. Mari néni jött oda és ezt 234