Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - V. Szathmáry Ibolya: Szokások és hiedelmek a szerelmi élettől a keresztelőig a berettyóújfalui néphagyományban

tanácsolta: „hozzatok a kertből kilenc féle fának gallyát, főzzétek meg egy üst vízben, fürösszétek meg benne a gyereket s a fürösztővizet öntsétek rá a katlan tüzire." Mindezt megcsináltuk, meg is gyógyult a gyerek (S. M.). 3. Egy kisgyermek sokat sírt, mert megrontották. Az anyja kiment a teme­tőbe éjszaka, kilenc sírból földet vitt haza, a fürdővízbe beletette, megfürösztötte benne a gyereket, nem is sírt többé (S. M.). 4. A templomkulcsot lopja el az apa, ha megrontották a gyermeket. Az es­ti harangszó alatt forgassa meg a gyerek szájában háromszor és még harangozás alatt vigye vissza a templomba, meggyógyul a gyerek (S. M.). 5. A megrontott gyermek ingét levették, a küszöbön fejszével összeverték, hogy a gonosz lélek elpusztuljon (S. M.). Ahogyan a rontást bizonyos megelőző cselekedetekkel ki lehetett védeni, ugyanúgy a szemmelverés elhárítási módjai is ismeretesek: 1. A szép kisgyermeket és az apró állatokat megköpdösték, megszorongatták az orrát, hogy ne verjék meg szemmel (S. M.). 2. A lány újszülött karjára piros szalagot kötöttek, hogy azt nézzék meg és ne verjék meg szemmel. 3. A gyermeket keresztelés előtt nem vitték ki az utcára, nehogy megverjék szemmel. A szemmelvert gyereket Berettyóújfaluban a következő módon gyó­gyították : 1. A szemmelverés ellen szenet kell önteni. Forró vizet kell kilenc szem tü­zes faszénre önteni, abból itatni három kávéskanállal a megvert gyerekkel (S. M.). 2. Kilenc darab kis faszenet kell oltani pohárban, kilenc cseppet itatni be­lőle, a többit beletenni a fürösztővízbe (S. M.). 3. Elégettünk kilenc vörös tengericsutkát, kilenc kanál vízzel ellocsoltuk, a gyermeket a gőze fölött kilencszer meghimbáltuk, három kanál vizet megitat­tunk vele, a többit ráöblítettük (S. M.). 4. Egyszer beteg volt a gyermekem. Elvittem a bábaasszonyhoz, szenet vetett. Kilenc darab tüzes szenet tett egy csupor vízbe, a homlokát, a két markát, talpát kilencszer megkeresztelte, mondott is valamit. Jobban lett a gyerek (S. M.). 5. Hogy szemmelveréstől beteg-e a gyerek, azt úgy lehet megtudni, hogy egy csupor vízbe három darab faszenet dobunk. Ha feljön a szén a víz tetejére, biztos, hogy megverték szemmel. Ilyenkor a homlokára ezzel a szenes vízzel há­rom keresztet rajzoltak és három kortyot itattak belőle (S. M.). 6. Ha a gyerek nagyon meg volt verve szemmel, a szemmelverő hajából ki kellett venni pár szálat, azzal megfüstölni a gyereket. Kuruc Margitnak mán alig tud megnőni a haja, annyit visznek el tűle. Olyan a szeme, hogy megveri a gyereket, pedig nem akarja (S. M.). 7. A szemmelverés ellen szenet kell oltani, abból inni háromszor egy-egy kortyot (S. M.). 8. Egy nagy fiú megvert szemmel egy csecsemőt. A javasasszony azt mondta, hogy az idősebb fiú hajából le kell vágni egy fürtöt, bele kell tenni egy fazékba, meg kell gyújtani, a füstöt pedig az újszülöttre fújni (S. M.). Mind a rontás, mind a szemmelverés állandó nyugtalanságot, sírást, beteg­séget, álmatlanságot okozott az újszülöttnek. Hogy kitől vagy mitől ered a ron­tás és a szemmelverés, a gyermek ki tudja mutatni oly módon, hogy a megron­tója közelében sírni kezd. Legtöbbször azonban ilyen úton nem állapítható meg a rontó személye, ami pedig elengedhetetlenül szükséges a gyógyítás szempont­jából. Ez utóbbi esetben 235

Next

/
Thumbnails
Contents