Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)

NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - V. Szathmáry Ibolya: Szokások és hiedelmek a szerelmi élettől a keresztelőig a berettyóújfalui néphagyományban

8. A havirend eltagadása a gyermeken meglátszik, pattogzásos lesz (S. M.). 9. Az újszülött fürösztővizét szürkület után nem öntik ki, mert nem alszik el a gyerek. 10. A gyermekágyas asszony házában régen mécses égett egész éjszaka. Most sem oltják el a lámpát, nehogy bemenjen a boszorkány (S. M.). 11. Onnan, ahol szoptatós asszony van, nem szabad elvinni semmit, mert ez szerencsétlenséget hozhat. 12. Akinek ikrei vannak, arról azt mondták, hogy megcsalta az urát vagy az őt (S. M.). Ha a gyermek halva született, a gyermekágy csak annyi ideig tartott, amíg az anya meg nem erősödödtt. Látogatók ilyenkor is jártak hozzá, neki is vittek ételeket. Avatás Hat hét letelte után a gyermekágyas első útja a templomba vezetett avatásra. Amíg a templomban nem volt, nem mehetett sehová, mert megrontották volna. Míg a gyermekágyasnak vérzése volt, nem mehetett a templomba hat hét letelte után sem, „mert megfertőzte volna azt". A gyermekágyas a boszorkányos napokat kivéve ( kedd és péntek) bármelyik napon mehetett avatásra. Egyedül vagy a keresztanyja kíséretében ment, a pap már tudott érkezéséről, megáldotta őt, gyermekének jó egészséget kért az Istentől. A gyermekágyas nem várta meg az istentisztelet végét, imáját elmondva hazaindult. Az ima a következőképpen hangzott: „Istenem! Jézusom! Eljöttem a szent házadba, hogy a gyülekezettel együtt imádhassalak. Mivel pedig a szent munkára elégtelen vagyok, adj nekem szent lelket, ki buzdítsa fel szívemet, lelkemet, hogy imám kedves lehessen előtted. Tartsd meg nekem gyermekem, nekem pedig adj egészséget! Ámen!" (S. M.). A templomból hazamenet a gyermekágyas nem nézett se jobbra, se balra, nem szólt, nem köszönt senkinek, nehogy csavargó legyen a gyermeke. Az avatás után bárhová elmehetett, s gyermekével együtt megkezdte viszonozni azokat a látogatásokat, amelyeket a gyermekágy idején kapott. Megmutogatta gyermekét a rokonoknak, ismerősöknek, komáknak, akik ez alkalommal egy „kis kelengyére való pénzt dugdostak a gyermek párnája alá". Szoptatás és hiedelmei A gyermekágy idejével nem telik le a szoptatási idő. Hogy ki meddig tud szoptatni, az elsősorban az anya tej adottságától függ, de sok esetben a csecsemőn is múlik. Ha egy gyermekágyasnak elment a teje, azt mondták: 1. A hangyák elvitték a tejet. Meg kell égetni a hangyákat ott, ahol kijönnek a földből, visszajő a tej (S. M.). 2. Rontás miatt elapad az anya teje. 3. Ha kiadnak valamit a gyermekágyas házából, azzal együtt kiadják a gyermekágyas tejét is. 4. A bábaasszony is elviheti a tejet, ha nem őt hívják a szülésnél segíteni. 5. Ha valaki idegen előtt szoptat, amikor az elmegy, elviszi az anya tejét. 6. Egy férfi ült az asszony ágyára. Elment a teje. A férfinak viszont tele lett a mejje, kifejték, pogácsát csináltak belőle. Ahogy az anya megette a pogácsát, rögtön visszajött a teje (S. M.). 7. A szoptatós anya kifejt tejét nem szabad vízbe önteni, mert elmegy a tej (S. M.). 231