Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Ruszoly József: Megtámadott képviselőválasztások Bihar vármegyében (1861—1913)
közép uralta. „Bihar megyében az ellenzék hatalmának alapját despotizmus és terrorizmus képezi — panaszkodtak a peticionálók — annyira, hogy azon rendkívüli bátorság felett, hogy ez ellen panaszt emelve a margittai képviselőválasztás megsemmisítését kérni merjük, sehol sem fognak inkább csodálkozni, mint — Biharban." 1 7 Az 1865-ös választásokra visszatérve kiemelendőnek tartjuk, hogy a megye román többségű kerületeiben heves összeütközésekre került sor. A magyarcsékei 1 8 és a tenkei 1 9 kerület választását az elnökök felfüggesztették, minek nyomán a központi választmány kénytelen volt azokat elhalasztani; mindkét helyütt végülis a románság jelöltjei: Román Sándor és Gozsdu Manó győzedelmeskedtek. Az élesdi kerületben, ahol már 1848-ban is petícióra vezető összeütközések voltak,-" 1865-ben gr. Zichy Jenőt választották meg, akivel szemben a románok jelöltje, Román József provisorius harmadalispán 922:553 arányban maradt alul. (A harmadik jelölt Gozman János volt, de a rá esett voksok számát nem ismerjük.) A választás ellen Toncz Miklós és Siarcadi Tihamér görögkatolikus papok pártjuk nevében kérvényt adtak be a házhoz, melyben előadták, hogy ezernél több választójuk a legnagyobb rendben vonult be Élesdre; az ellenpártiak inzultálása dacára nyugodtan viselkedtek, ,,még is a' fegyveres erő, anélkül, hogy erre a' választási Elnöktől parancsot vett vólna", a jelenlévő polgári csendőrbiztos és egy es. kir. vértes főhadnagy vezényletére kivont karddal közibük rohant, többeket súlyosan megsebesített, s pártjuknak mintegy felét elűzte. Emellett több olyan, eredetiben román nyelvű bizonyítványt (Adverintia) csatoltak, melyekben az aláírók azt állították, hogy a képviselő embere, Viszták János ügyvéd és Sztupa Tódor révi uradalmi ispán többeket pénzzel, ill. itallal vesztegetett meg. A tinódi választók — lelkészükkel és tanítójukkal együtt — azt állították, hogy az ellenpárt kortesei ,,egy marék csillogó pénzzel" vesztegettek. A III. igazoló osztály a ház által vita nélkül elfogadott véleményében nem látta bizonyítottnak, hogy a katonai beavatkozás alaptalanul, ill. a rendfenntartás jogával és kötelezettségével felruházott választási elnök kifejezett rendelkezése nélkül történt volna. Nem állapította meg a vesztegetést sem, mert — az általános gyakorlatnak megfelelően — a bizonyító okmányok egyike sem igazolta be, hogy ,,az itatás és pénzzel való vesztegetés gr. Zichy Jenő képviselő által egyenesen, vagy az ő tudtával és hozzájárulásával vitetett volna véghez". Az osztály a tökéletesen rendben talált választási jegyzőkönyvre hivatkozva javasoltéi gr. Zichy Jenő igazolását, ami meg is történt. 2 1 1865-ben Nagyszalontáról is petíció érkezett a képviselőházhoz, melynek bemutatása előtt érdemes emlékezetünkbe idézni a távolabbi előzményeket és közelebbről megvizsgálni a benyújtás indítékait. Mint ismeretes, 1848-ban a város szülötte, Arany János a községek szavazási sorrendjének számára kedvezőtlen 17 KL69—72/8538., 8965. 18 OL Htt. 12 822—11—15—1866. (Bihar vm. központi választmányának 1866. január 24-i jkve, 97—1866. jkv. sz.) 19 OL Htt. 93 551—11—15—1865. (Szlávy József főispán 434/1865. sz., 1865. november 30-i jelentése) KL65—68/151; PN 1865. okt. 13., dec. 5., dec. 14., dec. 24. OL Htt. 12 822— II—15—1866. (Biliar vm. központi választmányának 1866. január 24-i és 29-i jkve, 94—1866, jkv. sz.; mellékletként az 1866. január 27-i tenkei választási jegyzőkönyvvel.) 20 Csizmadia, 194—195. A kerületben 1861-ben megválasztott „főtisztelendő Bika Simon úr" hibásan kiállított mandátuma ellen az V. igazoló osztályban kifogás merült ugyan fel, de a ház ettől eltekintett, és csak a hiányok pótlására hívta fel a román képviselőt. Vö. KL61/III—78.; KN61/I. 51—53., II. 59. 21 H 1865. dec. 6. KL65—68/92. és 47., KN65—68 I. 72. 169
