Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 2. (Berettyóújfalu, 1978)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Molnár Ambrus: Adatok a körösszegi uradalom XVII. századi történetéhez
példát szolgáltatott a többieknek is és biztatás volt hasonló kedvezmények elnyerhetésére. 1659-ben a körösszegi uradalom gazdáinak is legfőbb gondja a pusztán maradt jószág benépesítése volt. Amint az előbb idézett levélben is megemlítette az udvarbíró, contractust készítettek Körösszegbe, és az uradalom más helységeibe, letelepedni kívánó úgynevezett „szerződött emberekkel". Ennek a contractusnak néhány lényegesebb pontját idézzük a következőkben: 1. pont kimondja, hogy akik a körösszegi jószágban laknak, vagy ezután oda szállanak, azok a ,,keresztszegi uradalom jurisdictioja alá tartoznak." A 3. pont szerint : „Mind hadi s mind békességes időkben az keresszegi uraknak tartozzanak szolgálni. Békességben lévén hordozással s egyéb katonai szolgálattal. Hadi időben azon Urak mellett tartozzanak fel ülni az mennyi számúval kívánják. Az leveleket Gönczig, vagy más felé is annyi földig vigyék, egy forintot adván uti költségre." A kocsmáitatás jövedelme teljesen a bírságnak is a harmada az Uré. Az erdőket „az eddig való pontus szerént szabadon élhessék." A 7. pont szerint „Az szántó földeket, kaszáló réteket a ímajorság földeken kivül szabadsággal élhessék, mint szinte az jobbágyok, kiki ereje szerént nem adván semmi gabonából kilenczedet, de senki annyi földet fel ne fogjon mellynek élésére eleghendő ereje nem lenne, az mellyből az földesúrnak kára következnék. 8. Soha semminemű időkben Rendet, Zászlót, Törvény Széket magoktól ne errigaljanak, hanem mindenekben tartsák magokat az megirt conditiokhoz és soha is Hajdúi állapotra magokat ne aggyák. Egyébiránt lakó helyekből szabadon kimehetnek. Hadnagyot mindazonáltal magok közzül választani szabadakarattyokban legyen." 1 6 Ennek a szerződésnek az alapján szerződött le és telepedett meg kör összegapátiban Szőcs János is, akinek a tiszttartó úrhoz intézett leveléből újabb adatokat nyerünk a korabeli parasztok helyzetére vonatkozóan. 1663-ban a következőket írja : „ ... Praefectus urunkat illyen nagy szükséges dologban kelletett megh találnom ; Házatcskám után az minémü kertem volt volna mellyet sok esztendőktül fogván szabadon birtam mind én s mind ezen előttem való gazdái annak a háznak, kit az egész falu jól tud, mivel ugyan az a falu rendelte volt azt a kis kert helyet ahoz az Hászhoz. Mostan penigh Nagy Mátyás minden igaz ok nélkül bele fortélyozva ... tüllem el veötte azon kis öröksigetskémet. Ezen kivül a mustrakor reám küldött s azt hatta, hogy a Kiss Márton hadabeli Haydukhoz mustralliam magamat, kit, hogy meg cselekedni nem akarván az Ur eő Nagysága törvinye alól el állanom semmi úttal, migh Isten éltet ez élőbbén igaz hűségemben megh akarván maradni ezen Nagyságod Jószágába. Házamra küldött, zálogomat el akarta vitetni hatalmasul, de nem engedtem. Mind azáltal zálogot adni idézett volna az Kiss Márton székire, de oda nem állottam elő. Ez idézetre én is örömest idéztem volna mind az örökségemért, s mind a hatalmasul való zálogon való házamra küldéséért, de ő is ide nem állt az eó Nagysága Székire. Illyen nagy kár és bosszuságh szenvedésemért kérem kegyelmedet mint Uramat visellye gondomat, mert ha így lészen nem maradhatok meg az eő Nagysága Jószágába. Én Uram eő Nagysága hűségén megh maradnék s Jószágábul ki nem bontakoznék. Kegyelmedet meg is kérem az Istenirt viselljen gondot állapotunkra eő Nagysága után. Jó választ várok Kegyelmedtől. Isten álgya meg Kegyelmedet sokáig jó egészséggel. Apátiban lakó Szőts János." 1 7 16. OL. Csáky lt. P. 72. fasc. 355. Nro. 3. 1659. év. 17. OL Csáky lt. P. 72. fasc. 35. Nro. 5. 1663. 125
