Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

IRODALOMTÖRTÉNET - Bakó Endre: Nadányi Zoltán levelesládájából

Zilahy Lajostól, 1928. márc. 9. (gépelt, boríték nélk.) Kedves Barátom, bizonyára tudsz arról, hogy a Budapesti Hírlap Herczeg Ferenc vezetése alatt egy új szerkesztőségi gárdát toborzott, amelynek én is tagja vagyok. Nagyon boldogok volnánk, ha Te is munkatársa lennél a lapnak, amely alatt az értendő, hogy minden vasárnapi számba tetszésed szerinti terjedelemben és tetszésed szerinti témáról egy-egy cikket írnál. Felhatalmazásom van arra, hogy ezért a külső munkatársi minőségért havi százhatvan pengő fizetést helyezzek Neked kilátásba. Miután a lap iránya sem nem antiszemita, sem nem reakcionárius, hanem egyszerűen magyar szellemű, a Te írói egyéniséged minden bizonnyal akadály nélkül tudna összhangba kerülni a lap irányával. Minden elsején pontosan megkapnád ezt a fizetést. Kikötésünk csak az volna, hogy a cikkeknek legkésőbb péntekig meg kellene érkezni Budapestre. Mindent megírhatnál, ami a tollad hegyére kerül. Életképek a magyar vidéki életből, de ugyanakkor elvontabbb irodalmi, vagy társadalmi témákat is. Sőt, ha úgy adódna, hogy valamelyik hétre nem akadna cikktémád, küldhetnél helyette egy vagy két verset. Ismerjük a Te írói egyéniségedet és tehetségedet, mindnyájan nagyon örülnénk, ha megnyerhetnénk Téged munkatársunknak. A régi és igaz barátsággal köszönt kész híved: Zilahy Lajos 1929 Komáromi Jánostól, 1929. május 19. (gépelt, boríték nélk.) Kedves Zoltán ! Bizonyára megütközöl rajta, mi címen rontok be most minden bejelentés nélkül békés családi fészkedbe? Megmondom! Március elején választottunk meg a PetőfiTársaságba, s te mindmáig nem jelentkeztél. Mély meggyőződéssel hiszem azonban, hogy a május 26-i felolvasó-ülésen okvetlenül itt leszel. Úgy készülj, kedves Zoltán, hogy a hétfő esti (szokásos baráti) vacsoránkon is résztvégy majd. Ezek a vacsorák ugyanis fölötte hangulatosak szoktak lenni. Gondold meg, hogy ennyi idő után illő magad megmutatni . . . Hisz a tagok túlnyomó többsége azt sem tudja, minő vagy földi-alakodban? Hrv.em, hogy legközelebbi vasárnap találkozunk. Addig is a Nagyságos Asszony nak kézcsókjaimat küldöm, téged szeretettel köszönt vénülő kenyerespajtásod: Komáromi János 1931 Szabó Páltól, 1931. július 24. Biharugra (autográf, boríték nélk.) Kedves Zolikám ! Olyan sok minden belém vágott az utóbbi rongyidőkben, muszály azonnal írni valakinek, hát írok neked. Nem panaszkodom: attól ne félj. Nem kérek semmit: attól se félj. De vannak néha olyan megveszett napjaim, hogy alig bírom tovább vonszolni a vállamon . . . ilyen most ez a mai nap. Lehet, hogy nyavalygásnak veszed ezeket a kijelentéseket, de van ez így sokszor amíg aztán helyre billen újra egyebekben örökös jó kedvem. Kérlek, hallottam azt, hogy a vármegye valamilyen ünnephez készül és szó lett volna arról, hogy Te javasoltad bizonyos társaságban azt, hogy én, szó szerint és név szerint Szabó Pál olvasnék fel ott egy novellámat. Persze, erre a kijelentésedre elször"335