Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)
TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében
nál is találkozunk vele. Itt kell megemlítenünk, hogy nagyon divatba jöttek az utazások, méghozzá nem csak belföldön, hanem külföldön is. 1'' 0 Szinte minden községben felelevenedett a régebbről ismert szüreti bál. Az előzőekben már volt szó a geszti szüreti mulatságról, ezúttal azt említjük meg, hogy kevéssel a geszti kezdeményezés után Mezőgyánban is megrendezték a szüreti mulatságot. A hagyományos felvonulás után a kultúrotthon szőlővel, almával díszített nagytermében táncoltak a fiatalok. 14 6 A szüreti mulatság az utóbbi időben kezd nagyobb jelentőségre is szert tenni, amennyiben a faluból elszármazott fiatalok közül többen hazajönnek erre az alkalomra. Az idegenben tanuló vagy dolgozó, de még időnként hazajáró fiatalok pedig teljes számban részt vesznek rajta. A szüreti mulatsággal rokon területeken történt egy kezdeményezés is Zsadányban, Fancsika pusztán 1956-ban. A DÍVSZ február 25-én, egy szombat este, jelmezes farsangi mulatságot rendezett és a rendezvényt karnevál néven szerepeltette. Sok előkészület után, nehéz ellenállásokba ütközve tudta az ifjúság csak megrendezni ezt a bált. Vállalkozásukat siker koronázta, sikerült összehozni az ifjúságot, hazavárni, hazavinni az elmenteket és kellemesen eltölteni az estét, az éjszakát. A Fancsika-pusztai karnevál nem egyhamar merült feledésbe. Hosszú ideig beszéltek róla. A felnőttek általában elítélték, a fiatalok pedig lelkesedtek érte, még a megyei újság is szükségesnek látta megjegyezni, hogy „utólag megállapítható, hogy a karnevál újszerűségével várakozáson felüli tetszést váltott ki a részt vevő közönségből. 1'" Erről a mulatságról a felnőttek majd teljes számmal hiányoztak, az idősebbek pedig egészen. Ennek újszerűségén egy másik oka az volt, hogy a karneválon csak tánczene volt és csak modern táncokat jártak. Még csak csárdást se táncoltak. Járásunk felnőtteinek egy tekintélyes része, az idősebbek pedig teljes számban azért is nem látogatják a különböző zenés összejöveteleket, bálokat, mert bennük háttérbe szorult az általuk kedvelt cigányzene és csak a modern táncokat járják. Ez a helyzet a lakodalmaknál is. Szemmel láthatóan két részre szakad a közönség és eléggé élesen elkülönül. Ezért sok esetben egy lakodalomra két zenekart is hívnak, egy tánczenekart és egy cigány vagy magyar bandát. A naptári ünnepek közül legnagyobb jelentőségű mindmáig a karácsony. Tartalma lassan kezd ugyan megváltozni, de érdekes megjegyezni, hogy ekkor, egy évben legalább egyszer, az ünnep első napján mindenki igyekszik elmenni a templomba. Érdekes megemlíteni, hogy a karácsonyfa-állítás az utóbbi tíz évben erőteljesen elterjedt. Előzőleg csak az értelmiségnél volt található, most, nyilván a megváltozott gazdasági és társadalmi körülményekből kifolyólag, a parasztság között is terjed. A karácsonyfa-állítás terjedése összefüggésben van az egyke vagy kevés gyerekes családrendszer nagyfokú térhódításával is. Az egyetlen gyermeknek mindent megadnak, kényeztetik, különben akarják nevelni, mint amilyeneknek a szülők magukat, körülményeiket tudják. Református vidéken lévén, a nagypéntek megünneplése is jelentős. Ezen az egyetlen napon még böjtölnek is. A nagypénteki böjt majdnem általánosnak mondható, bár a fiatalságot ez sem érinti teljes egészében. A méhkeréki orthodox románság sok naptári ünnepe szinte teljes egészében elhalványodott, az egyházhoz kötötten is csak a családi ünnepeket tartják meg. Közülük legjelentősebb a halál utáni hatodik héten tartandó tisztulási mise a hozzátartozó szokásokkal (crestáte). A húsvét megünneplése igen leegyszerűsödött és inkább a hozzá fűződő hagyorrányok miatt, mint saját magáért él még mindig. A húsvét másodnapi locsolkodás, lánylátogatás ugyan erőteljesen háttérbe szorult napjainkra, de változatlanul erre az ünnepre végzik a tavaszi nagytakarítást, külső-belső meszelést. Méhkeréken, az orthodox gyakorlatnak megfelelően, ez a legnagyobb ünnep, aminek számos külső megnyilvánulási formája is van. Méhkeréken legáltalánosabb a húsvétra való meszelés, itt még a kerítéseket is kimeszelik (vörösre), sőt a ház előtti fák törzseit is (fehérre). A pünkösd viszont teljesen elvesztette jelentőségét, ünnep jellegét, második napját már nem is tartják számon. 146 Uo. 1955. okt. 16. 147 Karnevál Zsadány-Fancsikán. Uo. 1956. márc. 2. 197
