Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében

A családi ünnepek közül legnagyobb a lakodalom. Bár terjed az egyházi házas­ságkötés elhagyása, ma még túlnyomó többségben egyházilag is kötik a házasságo­kat. A házasságkötésnek azonban ma már nem az egyházi része a jelentős, hanem a lakodalom, a házasságkötést követő mulatság. Ez részben a régi keretek között, hagyományos módon folyik le, részben azonban sok új vonással gazdagodott. Min­denek előtt arról kell szólnunk, hogy vagy rendeznek lakodalmat vagy nem. Ha igen,, akkor szinte túlzásokba eső, hét határra szóló mulatságot tartanak. Akár egyik akár másik fajtában, a megváltozott gazdasági, társadalmi viszonyok tükröződnek. A nagyobb műveltséghez jutottak, a régi, hagyományos, zárt paraszti világból kike­rültek nem rendeznek lakodalmat, felesleges külsőségnek, maguktól távolállónak tart­ják. Amennyiben paraszti múltjukkal szándékosan szakítani is akarnak, le is né­zik és ezért sem rendeznek lakodalmat. Más esetben viszont a lakosság növekvő jóléte mutatkozik meg bennük. Érdekes megfigyelés Méhkeréken, hogy manapság egymás után kötik dologidőben a házasságokat, nem úgy mint régen, amikor csak ősszel és tél végén csinálták. A manapság rendezett nagy lakodalmakra több száz vendéget hívnak. Ez összefügg egy új, egyre jobban terjedő szokással. Régen nem volt szokásban az ifjú pár megajándékozása, ma viszont igen. Minél több a vendég, annál több ajándékot kap az ifjú pár, annál könnyebben indulhatnak el saját életük­be. Az ajándékozás nem akármilyen dolgokból áll. Értékes, értékálló ajándékokat illik csak adni. Gyakori, hogy a szomszédok közösen vesznek ajándékot az ifjú pár­nak, mert a kiadásokat csak közösen bírják el. Divatba jött az örömszülőkkel előre megtárgyalni az ajándékokat, nehogy több egyforma ajándék szerepeljen, vagy ne­hogy olyan ajándékot vegyenek, amire az ifjú házasoknak nincsen szükségük. A nagy lakodalmak kiadásait is ötletes módon csökkentik. A vendégek az előre elküldött ajándékon kívül gyümölcsöt, csokoládét, tojást és legalább egy pár csirkét is visz­nek magukkal Az új pár életalapozó vállalkozásává nőtte ki magát a menyasszony­tánc. Rendkívül felszökött a menyasszonytánc ára, 1960-ban Méhkeréken Cséíai Sán­dor lakodalmán például 15 000 Ft-ot tett ki. 1'' 8 A keresztelés és a temetés lényegesen kisebb jelentőségű családi ünnep. Ma már egyiket sem követi szűkebb vagy szélesebb körű családi ünnepség. Nagyobb jelentőségre tettek azonban szert a névnapok. Ezek, sokszor túlzásokba is eső megünneplésében is a növekvő jólét tükröződik. A társadalmi haladás megkívánja, a nagyüzemi gazdálkodás pedig lehetővé te­szi, hogy a családi ünnepek új forma szerint, a társadalmi valóságnak megfelelően menjenek végbe. Ennek a folyamatnak nemcsak az a lényege, hogy az egyházi, a vallásos jelleget kiküszöböljék és a materialista világnézetnek megfelelően a társa­dalom összefüggéseibe helyezzék ezeket az alkalmakat is, hanem az is, hogy kihang­súlyozódjék a közösség szerepe az egyén életében, megmutatkozzék a társadalmi fe­lelősségérzet. A termelőszövetkezetek, az üzemekhez hasonlóan, több családi ünnepet kezde­ményeztek járásunk területén is. Viszonylag nagy számban tartottak névadó ünnep­ségeket és lakodalmakat. A temetéseknél azonban lényegesen kisebb volt az előre­haladás. Mind a haldoklók (amennyiben nyilatkoztak idevonatkozóan), mind család­tagjaik ragaszkodtak az egyházi temetéshez. Ilyen esetekben felemás gyakorlat ala­kult ki. Az egyházi temetésre a szövetkezet koszorút küldött, kiküldöttei nem egy esetben fekete szalagos zászlókkal megjelentek a temetésen és közülük egy, a sírnál, a behúzás előtt, pár szavas búcsúztatót mondott a szövetkezet nevében. Tehát egy­házi és polgári temetés volt egyszerre. A hagyományos családi ünnepek számát a szövetkezetek eggyel szaporították is. A bevonult ifjakat ünnepélyesen búcsúztatják, regrutabálok keretében. Előzőleg pe­dig vidám körülmények között gondoskodnak a fiatalság sorozáson való együttes megjelenéséről. Általánosan elterjedt, hogy a sorozásra elkíséri a fiatalokat a tanács 14S Tizenötezer forintos menyasszonytánc Méhkeréken. Békés megyei Népújság 1960. szept. 24. 198

Next

/
Thumbnails
Contents