Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)
TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében
A családi ünnepek közül legnagyobb a lakodalom. Bár terjed az egyházi házasságkötés elhagyása, ma még túlnyomó többségben egyházilag is kötik a házasságokat. A házasságkötésnek azonban ma már nem az egyházi része a jelentős, hanem a lakodalom, a házasságkötést követő mulatság. Ez részben a régi keretek között, hagyományos módon folyik le, részben azonban sok új vonással gazdagodott. Mindenek előtt arról kell szólnunk, hogy vagy rendeznek lakodalmat vagy nem. Ha igen,, akkor szinte túlzásokba eső, hét határra szóló mulatságot tartanak. Akár egyik akár másik fajtában, a megváltozott gazdasági, társadalmi viszonyok tükröződnek. A nagyobb műveltséghez jutottak, a régi, hagyományos, zárt paraszti világból kikerültek nem rendeznek lakodalmat, felesleges külsőségnek, maguktól távolállónak tartják. Amennyiben paraszti múltjukkal szándékosan szakítani is akarnak, le is nézik és ezért sem rendeznek lakodalmat. Más esetben viszont a lakosság növekvő jóléte mutatkozik meg bennük. Érdekes megfigyelés Méhkeréken, hogy manapság egymás után kötik dologidőben a házasságokat, nem úgy mint régen, amikor csak ősszel és tél végén csinálták. A manapság rendezett nagy lakodalmakra több száz vendéget hívnak. Ez összefügg egy új, egyre jobban terjedő szokással. Régen nem volt szokásban az ifjú pár megajándékozása, ma viszont igen. Minél több a vendég, annál több ajándékot kap az ifjú pár, annál könnyebben indulhatnak el saját életükbe. Az ajándékozás nem akármilyen dolgokból áll. Értékes, értékálló ajándékokat illik csak adni. Gyakori, hogy a szomszédok közösen vesznek ajándékot az ifjú párnak, mert a kiadásokat csak közösen bírják el. Divatba jött az örömszülőkkel előre megtárgyalni az ajándékokat, nehogy több egyforma ajándék szerepeljen, vagy nehogy olyan ajándékot vegyenek, amire az ifjú házasoknak nincsen szükségük. A nagy lakodalmak kiadásait is ötletes módon csökkentik. A vendégek az előre elküldött ajándékon kívül gyümölcsöt, csokoládét, tojást és legalább egy pár csirkét is visznek magukkal Az új pár életalapozó vállalkozásává nőtte ki magát a menyasszonytánc. Rendkívül felszökött a menyasszonytánc ára, 1960-ban Méhkeréken Cséíai Sándor lakodalmán például 15 000 Ft-ot tett ki. 1'' 8 A keresztelés és a temetés lényegesen kisebb jelentőségű családi ünnep. Ma már egyiket sem követi szűkebb vagy szélesebb körű családi ünnepség. Nagyobb jelentőségre tettek azonban szert a névnapok. Ezek, sokszor túlzásokba is eső megünneplésében is a növekvő jólét tükröződik. A társadalmi haladás megkívánja, a nagyüzemi gazdálkodás pedig lehetővé teszi, hogy a családi ünnepek új forma szerint, a társadalmi valóságnak megfelelően menjenek végbe. Ennek a folyamatnak nemcsak az a lényege, hogy az egyházi, a vallásos jelleget kiküszöböljék és a materialista világnézetnek megfelelően a társadalom összefüggéseibe helyezzék ezeket az alkalmakat is, hanem az is, hogy kihangsúlyozódjék a közösség szerepe az egyén életében, megmutatkozzék a társadalmi felelősségérzet. A termelőszövetkezetek, az üzemekhez hasonlóan, több családi ünnepet kezdeményeztek járásunk területén is. Viszonylag nagy számban tartottak névadó ünnepségeket és lakodalmakat. A temetéseknél azonban lényegesen kisebb volt az előrehaladás. Mind a haldoklók (amennyiben nyilatkoztak idevonatkozóan), mind családtagjaik ragaszkodtak az egyházi temetéshez. Ilyen esetekben felemás gyakorlat alakult ki. Az egyházi temetésre a szövetkezet koszorút küldött, kiküldöttei nem egy esetben fekete szalagos zászlókkal megjelentek a temetésen és közülük egy, a sírnál, a behúzás előtt, pár szavas búcsúztatót mondott a szövetkezet nevében. Tehát egyházi és polgári temetés volt egyszerre. A hagyományos családi ünnepek számát a szövetkezetek eggyel szaporították is. A bevonult ifjakat ünnepélyesen búcsúztatják, regrutabálok keretében. Előzőleg pedig vidám körülmények között gondoskodnak a fiatalság sorozáson való együttes megjelenéséről. Általánosan elterjedt, hogy a sorozásra elkíséri a fiatalokat a tanács 14S Tizenötezer forintos menyasszonytánc Méhkeréken. Békés megyei Népújság 1960. szept. 24. 198
