Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében

tck téli munkára, amikoris majd kicsépelték. Holdanként 8 q átlagtermésük volt ekkor (1955).'"' Föltámadtak a régebbi termelési ágak is, mint például Sarkadon a Dózsa Termelőszövetkezetben a dohánytermesztés. A dohánytermesztésnek az is nagy előnye volt, hogy az asszonyoknak a dohánysimítás és -fűzés jól jövedelmező munkaalkalmat biztosított a termelőszövetkezeten belül."' Ugyancsak a sarkadi Dózsa Termelőszövetkezet kezdeményezett nagyüzemi vöröshagyma-termesztést is. 1956 márciusának végén 60 asszonnyal kezdték meg a 10 holdat kitevő vöröshagymaföldön a dughagymák ültetését.'* Felelevenítették a szarvasmarha-hizlalást is. Ennek mestere a sarkadi Lenin Termelőszövetkezet lett. 1959-ben már 400 szarvasmarhát hizlaltak.''' Ugyancsak felelevenedett a nádkitermelés is. Mindenütt megkezdték a nád kitermelését, ahol még volt. A legtöbb, magától értetődően a Biharugrai Állami Halgazdaság íerületén akadt. 1960-ban 300 000 Ft bevételük volt nádból. Eleinte 50 000 kéve nádat gondoltak kitermelni, s annyira bíztak becslésükben, hogy „talpon" is eladták. 1960-ban azonban maguk vágták le és nagyon jól jártak vele, mert 50 000 kéve helyett 100 000 kévét vágtak le. Belföldi és külföldi értékesítésre a helyszínen nádpallókat készítettek belőle és úgy szállították vagy adták el.'" Minden termelőszövetkezetnek igen nagy gondot okozott a tagok téli foglalkoztatása. Nagyon hamar az a furcsa helyzet állott elő, hogy nagy munkák idején nem volt elegendő tag és a legkülönbözőbb kisegítő módszerekhez kellett folyamodni, míg télen nem tudtak a tagoknak munkát adni és ez ismét visszatetszést szült. A gondos termelőszövetkezetek foglalkoztak ezzel a kérdéssel, így a sarkadi Lenin Termelőszövetkezet is, amely nagy területen fűzfavesszőt termelt. A fűzfavesszőt téli foglalkoztatással a tagok feldolgozták kasoknak, kosaraknak. 1958-ban a sarkadi Lenin Termelőszövetkezet fűzesterüíete 22 kat. hold nagyságú volt.'

1 A termelőszövetkezetekben fellépő munkaerőhiánnyal is magyarázható az a nagy érdeklődés, ami területünk termelőszövetkezeteiben a gépek, illetőleg az új nagyüzemi eljárások iránt támadt. Nagyon fontos lett egyszerre például minden helységben, de főleg a járás székhelyén. Sarkadon, a baromfikeltető állomás. 1958 végén külön meg kellett nyugtatni a járás termelőszövetkezeteit, hogy igenis, minden halogatás ellenére csak lesz baromfikeltető állomás Sarkadon.

7

2 Lett is, és nagy jelentősége volt, mind az egyéni gazdák szempontjából, mind pedig a szövetkezeteknek. Messze a vidéken a sarkadi baromfikeltető állomásról szerezték be szükségletüket. A termelőszövetkezetek maguk is igyekeztek mindenféle gépeket beszerezni. Azonban erre különösen a termelőszövetkezeti mozgalom kezdetén nem volt lehetőség. A különböző gépek az állami mezőgazdasági gépállomások tulajdonában voltak. Később azonban mód és lehetőség kínálkozott gépek beszerzésére. A gépesítés terén termelőszövetkezeteink különösen járművek tekintetében haladtak előre. Az ökrösfogat teljes, a lófogat majdnem teljes kiküszöbölésével szinte kizárólagosan a gépi fuvarozásra, szállításra tértek át. Ez az átállás nem ment könnyen. A sarkadi járás pa^ rasztsága, különösen a kötegyániak, de mindenütt másutt is, nagyon szerette a lovait. Minden gazda igyekezett jófajta, szép testű, nagy teherbírású lovakat tenyészteni, tartani. A lovakat minden más állatnál gondosabban tartották, ápolták, sőt ha csak lehetett, ki is kímélték. Minden gazda büszke volt a lovaira, és mindent elkövetett, hogy büszkeségének alapja is legyen. Ez a lószeretet igen erősen megnyilatkozott már akkor, amikor a termelőszövetkezetekbe való belépéskor a lovakat le kellett adni a termelőszövetkezeteknek. Sokan azzal érveltek a termelőszövetkezetbe való beló belépés ellen, hogy meg kell válni lovaiktól és ráadásul még a termelőszövetkezetekben nem is látták biztosítva lovaik megfelelő gondozását. Igen sokan abban bízva, 66 Uo. 1955. szept. 18. b7 Doh 'nvfüzés Sarkadon. Viharsarok Népe 1955. okt. 7. 68 Ho. 1956. márc. 30. 69 Bckés megyei Népújság 1958. nov. 29. 70 Uo. 1960. okt. 29. 71 Uo. 1958. aug. 3. 72 Dupsi Károly: Lesz-e baromfikeltető állomás Sarkadon? Békés megyei Népújság 1958. nov. 21. 165