Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)
TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében
abban, hogy Varga Sándort, a járási Hazafias Népfront titkárát választhassák meg elnöküknek. Varga Sándorban a termelőszövetkezet tagsága a jó szervezőt becsülte és értékelte. Nem is csalódtak Vargában. Első dolga volt, hogy szakembereket keresett és vett maga mellé a szövetkezet ügyeinek intézésére. A szakszerű vezetés, a munkafegyelem megszilárdítása itt is jó, sikeres munkát eredményezett. A sarkadi Dózsa Termelőszövetkezet hamarosan a járás legjobb termelőszövetkezetei közé küzdötte fel magát. 3 4 Leginkább elmérgesedett a helyzet Méhkeréken, ahol a korábban summás parasztság sehogysem tudott megbarátkozni a közös gazdálkodás gondolatával. Bizonyos kezdeti szervezés után 1955 végén jutott el a község arra a szintre, hogy termelőszövetkezeti községgé válhatott. 1956 elején Új Élet néven új termelőszövetkezet alakult. Eleinte csak öt tag lépett belé. Ugyanakkor az első típusú Bocskai Termelőszövetkezeti Csoportba 27 család 99 holdat vitt be. A szervező munka állandóan folyt és nagy izgalomban várta az egész falu, hogy mi lesz a szövetkezetből. Az volt a nagy kérdés, hogy az Új Életből, ahogy akkor mondták, a „kolhozból" lesz-e valami. A termelőszövetkezeti csoporttal szemben így nevezték a fejlettebb szövetkezeti formát. Az Új Életet Martin László szervezte, de édesapja és öccse se követte. Nehéz is lett volna megválniok gazdaságuktól, hiszen nekik volt a faluban a legjobb lovasfogatuk. Az erőteljes szervező munka során később azonban Márk Lászlónál ők is „beiratkoztak" és így megtört a jég Méhkeréken. Legalábbis így adta hírül március 6-án a Viharsarok Népe című megyei lap. Azonban ez csak látszólagos volt. A termelőszövetkezeti csoport, de a szövetkezet sem gazdálkodott jól. A falu szegénysége miatt kevéssel indulhattak neki a szövetkezetek a nagyüzemi gazdálkodásnak. A szervezés során is több hiba történt. Az önkéntesség elve nem egy esetben nem érvényesült és általánosságban is nagy volt a sietség. A felszín alatt tovább izzott a parázs és az év második felében valóságos népmozgalom bontakozott ki a termelőszövetkezeti mozgalom ellenében. Különösen felszította a kedélyeket a termelőszövetkezeti gazdálkodás alapját képező tagosítás. Először beadványban követelték a lakosok, hogy adják vissza a közös gazdaságoknak juttatott legelőket, majd pedig tettlegességhez is folyamodtak. Augusztusban, amikor a tagosítás előkészületei folytak, a járási pártbizottság egyik titkárát, valamint két másik munkatársát, a Sarkadi Cukorgyár kiküldöttét és a szolgálatot teljesítő három rendőrt, a község egyik termelőszövetkezeti elnökét és elnökhelyettesét, valamint a Megyei Földnyilvántartó Hivatal dolgozóit, és a községi tanács elnökét az utcán közrefogták, először szidalmazták, majd pedig a mindjobban növekvő néptömeg ütlegelni kezdte. Csak a járási székhelyről nagy sietséggel kihívott rendőrség és néhány józanabb méhkereki gazda beavatkozása tudott rendet teremteni. A méhkereki megmozdulás kezdeményezőit és résztvevőit azután letartóztatták és szeptemberben bíróság elé állították. A kezdeményezéssel vádolt Radies Györgyné elsőrendű vádlottat a megyei bíróság 8 hónapi fegyházra, Jóva Jáiiosnét, Rúzsa Mihályt, Rokszin Demetert 5-5 hónapi börtönbüntetésre, Márk Lászlónét, Kozma Tiva^ dart. Martin Györgynét és Kova Lászlónét 1-4 hónapig terjedő elzárásra és 4-800 Ft pénzbüntetésre ítélte. A termelőszövetkezetek szervezeti életét a mintalapszabály, illetve az annak alapján készített szövetkezeti szabályzat rendezte volna. Ezek az alapszabályok helyesen körvonalazták a termelőszövetkezetek szerepét, jól állapították meg a szervezeti felépítést és jó alapjai lehettek volna minden vonatkozásban a termelőszövetkezeti munkának, ha következetesen betartották volna őket. Igen sokakat tartott vissza a termelőszövetkezetektől az, hogy az alapszabályokat sorozatosan áthágták, semmibe vették. De nemcsak a belépők felé volt rossz hatással az alapszabályok be nem tartása, hanem a szövetkezeteken belül is igen nagy bajokat támasztott. így például a kötegyáni Kossuth Termelőszövetkezetben nem a mintaalapszabály alapján dolgozták ki saját alapszabályukat és gazdálkodtak. Az 1951-ben alakult termelőszövetkezetben, az alapszabály semmibevevéséből, a szervezeti formák elhanyagolásából széthúzás 34 Balkus Imre: Jó úton halad a sarkadi Dózsa Tsz vezetősége. Békés megyei Népújság 1959. jún. 25. 157
