Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)
TÖRTÉNELEM - GESCHICHTE - Dankó Imre: Életmódbeli változások a dél-bihari síkság parasztságának felszabadulás utáni életében
származott. Két pártra szakadt a termelőszövetkezet, az egyik a fiatal elnök, Kelemen Mihály körül tömörült, a másik részt Jánki Mihály vezette. Jánki a szövetkezet tagságának egy részét jól hangzó követelésekkel állította maga mellé. Többek között azt követelte, hogy egy holdnál nagyobb háztájit adjanak a tagoknak. A széthúzás, klikkezés ellenére ez a termelőszövetkezet viszonylag sértetlenül vészelte át a nehéz időket. Ennek az volt az oka, hogy a tagok még így is megtalálták számításukat, hiszen a munkaegység minden évben 30 forint körül mozgott. Kelemen Mihály elnök a termelőszövetkezeten belüli nézeteltéréseket nem hallgatta el, hanem minden esetben, a közgyűléseken és egyéb fórumokon is újra és újra a tagság és a termelőszövetkezetek felettes hatóságai elé tárta. Ennek köszönhető, hogy az alapszabály be r.em tartása, a széthúzás dacára is az ellenforradalom idején csak tízen léptek ki a szövetkezetből."' A termelőszövetkezeti szervezésnek egyik igen jól bevált módszere az volt, hogy a már működő termelőszövetkezetek nagy alkalmaira, leginkább a zárszámadó közgyűlésre meghívták az egyéni gazdákat is. Itt, a zárszámadó közgyűlés vitáiban, amelyben az egyéni gazdák is résztvehettek, sokakban érlelődött meg esetenként a belépés gondolata. így például az okányi Új Élet T ermelő szövetkezet 1955. december 22-én tartott zárszámadó közgyűlésére is meghívták az egyéni gazdákat. Közülük húszan kérték felvételüket a szövetkezetbe. 3 6 A termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozásának, a termelőszöevtkezetek szervezésének egyik módja volt a népnevelők házi agitációja. Ez abból állt, hogy a közeli és távoli ipari üzemek munkásai, általában öntudatos emberek, külön e célra kiképzést nyertek. Pártaktívák szabadidejükben - rendszerint vasár- és ünnepnapokon kiutaztak egy-egy faluba és ott a helyi tanácsi és pártszervek irányításával, beosztása alapján házaikban látogatták meg a parasztokat. Elbeszélgettek velük és igyekeztek meggyőzni őket a nagyüzemi mezőgazdaság előnyeiről. Ennek a módszernek volt patronálási jellege is, olyan esetekben, amikor egy-egy nagyüzem vállalt patronálást egy falu fölött. Ilyenkor a népművelői kiszállást általában összekötötték bizonyos ipari munkák elvégzésével a faluban. Például Geszten a telefon- és távbeszélési gépek gyára népművelői résztvettek a falu villamosításában, elvégezték az iskolák, a tanácsháza villamosítását és más közérdekű munkákat is csináltak. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése viszonylatában ennek a módszernek nem volt olyan nagy jelentősége, mint amilyent vártak tőle. Ugyanis a parasztok eleve húzódoztak attól, hogy ne parasztok, hanem munkások, tehát a sajátos paraszti problémákban benne nem élő emberek adjanak nekik tanácsot, irányítsák őket. Abból, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése idején a szövetkezetek egyrészében a vezetést nem parasztemberekre, hanem munkásokra, vagy a mozgalmi életben kitűnt egyéb foglalkozásúakra bízták, különben is sok baj származott. Az így keletkezett bajok forrása az volt, hogy az ilyen vezetők zöme lenézte a parasztságot, elmaradottnak tartotta és parancsolgatni kezdett neki. Minthogy azonban a mezőgazdasági munkákban a paraszti társadalomban járatlanok, tájékozatlanok voltak, a parancsok többségükben visszájukra sültek el; feleslegesek vagy végrehajthatatlanok voltak és így további ellenszenv alapjául szolgáltak. Az ilyen vezetőknek kellett hivatalos köriratokban és felhívásokban a tudtukra adni, hogy már lehet, hogy már kell például aratni, vagy hogy ennek vagy annak a mezőgazdasági munkának már itt van az ideje. A szakszerűtlen vezetés különösen nagy visszatartó erőt váltott ki a parasztságban. Ez nem is csoda, mert például Geszten 1954-ben probléma volt a trágyázás. A termelőszövetkezet megalakulása óta nem trágyázták itt a földet. Ilyen körülmények között természetes, hogy a földjeiket rendszeresen trágyázó egyéniek jobb terméseredményeket értek el, jövedelmük is több volt. : !' Hasonló volt a helyzet Körös35 Szín Béla: Újra a mintaalapszabály útján a kötegyáni Kossuth Tsz. Békés megyei Népújság 1957. okt. 29. 36 Testvéri segítség. Viharsarok Népe 1955. dec. 27. 37 Sólyom Sándor: Geszt készül az őszi mezőgazdasági munkák elvégzésére. Viharsarok Népe 1954. szept. 5. és 18. 158
