Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

RÉGÉSZÉT, ÓKORTUDOMÁNY - ARCHEOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - Módy György-Kozák Károly: A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972-1975)

azért közöljük, hogy a rajta, az egyik ablak alatt létezett díszítményt előadhassuk." Sajnos Storno rajzainak hollétét mindeddig nem sikerült felderíteni. Römer kéziratának őrzési helyén, az Országos Széchenyi Könyvtárban nincsenek. Römer hivatkozása különben megerősíti azokat az adatokat, hogy a Tardycsaládnál több egykorú rajz, vízfestmény és fénykép volt a toronyról. Römer leírásából kitűnik, hogy bár a templomot a Berettyó áradásai miatt dombra építették - „de csak azért nemcsak cinctura, hanem mély ér is veszi körül". Keresztúri és Rupp vélekedését a nyírpályi, azaz monostorpályi premontrei prépostságnak Herpályra való helyezéséről megalapozatlannak és ,,nagyon zavaros"- nak tartja. Nem látja kézenfekvőnek Herpály falu nevének az Osváthnál található Haer(editas) Paul(inorum) rövidítésből való magyarázatát sem. Ugyanakkor, hivatkozva egy korábbi egyházmegyei Schematísmusra, mely szerint a herpályi templomot Remete Szent Pálnak ajánlották, felteszi azt, hogy a Herpály szó a nép nyelvén rövidült a Heremitae S. Pauli névből. így szerinte a herpályi monostor kapcsolható a pálos rendhez.' Römer tehát, bár Keresztúri és Rupp tévedését észrevette, az egyházmegyei sematizmus tévedése miatt maga sem volt következetes. Ugyanis - de csak a hagyomány szerint - Szent Pál a nyírpályi (monostorpályi) premontrei apátság védőszentje volt, és semmi bizonyítható kapcsolata nincs a herpályi ismeretlen rendű apátsággal vagy prépostsággal. Osváth és Römer egyaránt tévedtek a Herpály helynév eredetére vonatkozó magyarázatukban. Annál feltűnőbb ez, mert Osváth, mint említettük kokorábban is, ismert és felhasznált olyan XV-XVI. századi adatokat, melyek még akkor is Érpályinak nevezték településünket. A magyarázat pedig rendkívül egyszerű. A Berettyó Árpád-kori okleveleinkben többször előfordult Ér néven. A folyó nevét pedig nemcsak az eredetileg Érpályi-nak írt helynévben, hanem másutt is írták Her-nek. így például egy 1274. évi oklevélben Bolcshida földet (terra Bolchhyda) ,,iuxta íluvium Her", azaz mint az Ér folyó mellettit írják. (Lásd Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Studio et opera Georgii Fejér I-XI. Budae, 1829-1844. V/2. 227) A herpályi Csonkatoronynak ugyancsak részletes leírását adja Bunyitay Vince a váradi püspökség történetéről írt forrásértékű nagy munkája 1883-ban megjelent második kötetében. Ö már a történeti valóságnak megfelelően elválasztja a nyírpályi, azaz monostorpályi, a hagyomány szerint Szent Pálnak ajánlott premontrei prépostságot Herpálytól. Ugyanakkor egyetért azokkal,, akik mint Keresztúri is, a herpályi romban nem a falu templomának maradványait látják, hanem egy kolostor egyházáét. Világosan meghatározza, hogy a Csonka-torony a „klastrom-dűlő"-ben állt, míg Herpály falu temploma attól keletre az Egyházsziget határrészén volt, maga a falu pedig az akkor is Teleknek nevezett helyen. Amint munkája harmadik kötetében Herpálynál írja: a falu templomának „Széthullott tégláiban még most is meg-megakad a szántó-vető 7 Rómer Flóris kéziratos bihari útinaplója az Országos Széchenyi Könyvtárban található Kézirattár Quart. Hung. 1413. 1. szám alatt. Tudománytörténeti bevezetéssel és magyarázó jegyzetekkel ellátva közölte Sz. Máthé Márta Rómer Flóris bihari munkássága (A bihari útinapló) címen a Déri Múzeum Évkönyve 1974. évi kötetében (Szerk. Dankó Imre, Módy György és Szendrei István közreműk. Debrecen, 1975) 283-346. - A Rómer által említett Sz. Miklós = Belényesszentmiklós. 52