Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

RÉGÉSZÉT, ÓKORTUDOMÁNY - ARCHEOLOGIE, ALTERTUMSWISSENSCHAFT - Módy György-Kozák Károly: A herpályi templomromnál végzett régészeti kutatás és helyreállítás (1972-1975)

ekéje." Mivel bizonyosnak tekinthető történeti adatokat ő sem tudott a herpályi prépostsághoz kapcsolni, a romról az ismeretlen rendű apátságokról szóló fejezet élén, a „titokzatos" curu-i apátsághoz kapcsolódóan írt. Az ő idejében mar csak az erősen megrongálódott déli torony, a Csonkatorony állt. Más t'a'imaradványokat nem lehetett látni. A torony dombja körüli kettős ároknak a nyomait viszont még fel lehetett fedezni. Szerinte a kisebb árok egy kiásott kőkerítés helyét mutatja, a nagyobb és mélyebb bizonyosan vizesárok volt. Rómer leírásának kiegészítéseként érdemes Bunyitay szövegét is teljes terjedelemben idézni : ,,Maga a torony bevakolva sohasem volt, jelenleg két emelet magas, mindenik emelete vissza-visszaszökik; szögletein falszalagok futnak fel, melyek a földszinten már annyira vastagok, hogy közelítenek a tárnokhoz. Tégláinak mérete: 32. 16. 5-5 c m. Déli oldalának földszintjén egy köríves, kajácsos, lőrésszerű ablak látható; első emelete áttöretlen, de második emeletének déli és nyugati oldalán egy-egy félköríves ablak van, egykor valószínűleg az elválasztó oszlopkák^al, de ezek ma már hiányzanak. Legjellegzőbb itt, a második emeleti ablakai felett egy tornyot körülfutó pártázat, mely, mint mellékelt rajza előtünteti, alant félköríves, fent négysoros törött-pálcza díszítménnyel van ékítve." Igen érdekes és megfontolandó gondolatot vetett fel Bunyitayban azzal kapcsolatban, hogy Herpálytól északkeletre állott Szentkozmadamján nevű falu. Mint írja: ,,Ha eszünkbe jut, hogy ez iker-név mily közel áll a Szent-Benedek-rendhez, melynek alapítója remetesége helyén, Subiacoban két monostort emelvén, ezek egyikét Szent-Kozma és Dámján vértanúk tiszteletére szentelte: e megemlékezés ismét legalább sejteti, hogy milyen rend monostora állt a mai ,,Klastrom-dűlő"-ben?"

H Bunyitay tehát véglegesen tisztázta, hogy a nyírpályi azaz monostorpályi premontrei prépostságnak nem lehet köze a herpályi romhoz. Ugyancsak vitathatatlanul állapította meg, hogy a Csonkatorony nem tartozott Herpály falu egyházához, mely az Egyház-sziget nevű határrészen állott. Tardy Sándor visszaemlékezéséből tudjuk, hogy „. . . itten egy kápolna találtatott, rajza a 80-as években elküldetett a nemzeti múzeumba ..." Herpály falu templomának és kolostorának egészen pontos elhelyezkedését meg tudtuk állapítani két műit századi térkép alapján. Herpály puszta 1815. évi térképén az Egyház-Szi** get délnyugati részén ugyanis még bejelölték a falu már akkor elpusztult állapotban levő templomának helyét és a Fehér Templom elnevezést fel is tüntették mellette. Ettől a helytől nyugatra pedig megtaláljuk a Klastrom területét a telekkönyvi határvonal berajzolásával, mely nyugaton mutatja a vizesárok, illetve a Berettyó egy valamikori holt ágának a folyását. Egy 1842-ből származó térkép a Klastrom területét a korábbihoz képest egészen kis eltéréssel 8 Bunyitay Vincze: A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig I—

III. (Nagyvárad. 1883-1884) II. 364-366. és III. 238-239. - Az Árpád-kori Nyírpályi és a későbbi Monostorospályí azonosságára lásd a nyírpályi premontrei prépostságról szóló részt: i. m. II. 409-411. és a Nyírpályiró! írottakat: i. m III. 275. Bunyitay már ismerte és hasz nosította az ő korában még kiadatlan 1291-1294. között készült váradi püspöki jövedelemösszeírás és az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzék adatait. Ezekben a nyírpályi pap mellett megtaláljuk az ottani monostor prépostját - félreérthetetlenül, praepositus de villa Nirpali' név alatt. Az itteni adatok tehát semmiképpen nem kapcsolhatók a Herpályra feltételezett monostorhoz. 53