Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET - KUNSTGESCHICHTE - Sz. Kürti Katalin: Bényi Árpád művészete

rajzolt. Nem alakult ki azonban még nála a biztos szemlélet, s ezt késleltette vidéki elzártsága, valamint korának túlzott látványfestés tisztelete. Berettyóújfaluba kerülése több változást hozott életébe. Itt kapott szolgálati lakást, s az iskolai rajzterem is jó műterem lehetőséggel szolgált. Rövidesen maga köré vonta az érdeklődőket, s a megyében az elsők között képzőművészeti szakkört alakított. Mintegy tizenöt tagú felnőtt körébe munkások, értelmiségiek jártak, élénk viták színhelye lett a szakkör a műhelymunka mellett. Bényi tanulva tanított, s ebben nagy segítséget adott a megyei képzőművészeti szakbizottság.

0 Munkahelyén, a Gyermekvárosban több megbízotást teljesített társadalmi munkában: ülő leányszobrot készített az intézmény elé, freskót festett a díszterembe. A felnőtt képzőművészeti szakkör megszűnte után, kizárólag a Gyermekvárosban vezetett szakkört a községben élő, és gyermekvárosban lakó iskolások számára. Rövidesen jelentős sikereket ért el csoportjaival. Helyi és debreceni kiállításokon szerepeltek, majd részt vettek az 1965-ös országos köri kiállításon, szép sikerrel. Az utóbbi években a debreceni nemzetközi gyermekrajz-kiállításokon, valamint a külföldi bemutatókon rendszeresen szerepelnek és díjakat nyernek taníványai.'

1 A köri foglalkozásokon nemcsak a festés, rajzolás alapjaival, hanem pl. a sokszorosító grafikai technikákkal is foglalkoznak. 1950-től beküldte festményeit a Hajdú-Bihar megyei festők őszi tárlataira. Azóta megszakítás nélkül résztvevője a megyei, majd területi szervezeti kollektív kiállításoknak. Elzártságából nemcsak kiállításokon való szerepléssel akart kitörni, más kapcsolatokat is keresett. Egyre inkább érezte, hogy szükséges rajztanári, de főként művészi „továbbképzése". Bekapcsolódott 1963-tól a tokaji művésztelep', majd a böszörményi művésztelep' munkájába. Nyaranta 2-3 hetet, később többet is festőkollégák körében töltött, ennek hatása rövidesen jelentkezett festészetében. A hatások alapján kezdte eddigi munkásságát felülbírálni. Rá kellett jönnie, hogy nem folytathatja tovább festészetét naturalista eszményei alapján, mert azokat már túlhaladta az idő. Átmenetileg, 1963-1967 között több hatás jelentkezett művészetében. Először óhatatlanul a közvetlen környezetében látható művészi példák alapján indult el, különösen Zilahy György

9 és Biró Lajos

ll) volt rá hatással. Első, 1966-os egyéni kiállítása összegzője volt ezeknek a hatásoknak, valamint annak az irodalmi jelképekkel dolgozó korszaknak, ami 1965-66-ban jellemezte. A változás igénye, az önkontroll azonban átsegítette ezen a perióduson, 1968-69-es képei legjava már jelzi önálló útját. Azóta szinte töretlenül ível pályája, amelynek útjelzői kiállításai, sikerei. 1967-ben a Tokaji Helytörténeti Múzeumban, majd Miskolcon, Békéscsabán, Hajdúbö5 A Megyei Népművelési Tanácsadó mellett működött 1961-1967 között. Vezetője: Módy György muzeológus, tagjai: Bíró Lajos, Félegyházi László, Bíró Ferenc festőművész, valamint Kürti Katalin egyetemi hallgató. 6 Legutóbb pl. 1973-ban, a debreceni nemzetközi gyermekrajz kiállításon egy első díjat kapott egy köri tagja. 7 A Népművelési Intézet tartotta fenn képzőművészeti körvezetők részére. 8 1963-ban alakult a megyei képzőművészeti körök tanárai és tagjai, valamint egyénileg dolgozó amatőr festők részére. Ekkor Biró Lajos és Zilahy György voltak a tanárai. 1966-tól hivatásos festőművészek telepévé, 1969-től nemzetközi művészteleppé vált. Részletes irodalom Székelyhídi Ágoston: „Hajdúsági Művésztelep 1964-1973" jubileumi füzet. (Debrecen, 1973). 9 Zilahy György (1929-1966) festőművész. Szimbolikus hang és drámaiság jellemzi műveit. 10 Biró Lajos (1927-) Debrecenben élő festőművész, az alföldi festészet expresszív hatású képviselője. "322