Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Máté László: Berekböszörményi népi konyha a XIX. század második felében

falu elöljárósága a múlt század 60-as éveitől saját téglaégetőt állított fel, s ebből ellátta a lakosságot, egyben kötelezte is őket a tűzveszélyes nád, vagy deszka kémények elbontására. (Osváth Pál: A sárréti járás leírása) A rendkívül masszív bolthajtáson nyugvó kémény maga is érdekes. Szerkezete hasonlít a bizánci stílusú templomok csegelyes kupoláihoz. Tégla alakú négy sarkán ún. gömb-háromszögek helyezkednek el, s így a szabad kémény fölfelé haladva tölcsérszerűen összeszűkül kb. 1 m X 1 m-es négyzetté, mely aztán tovább folytatódik egy egyenes kémény formájában a háztetőn kívül. A szabadkémények kémény része minden esetben fedett azért, hogy az eső, vagy hó beesve a patkán égő tüzet ki ne oltsa, vagy a kéményben lógó füstölt húsban kárt ne tegyen. A helybeli parasztkőrnűvesek remekül találták meg és alkalmazták a boltozást, a boltozásnak ezt a fejlettebb technikáját, minek bizonyítéka, hogy ezek 120-150 éve hordják mozdulatlanul több tonnányi terhüket, s bizonyos fokig az egész ház tartójául szolgálnak. Az öregek elbeszélései alapján tudjuk, hogy a régen oly gyakori tűzvészeknél a házak szinte teljesen elpusztultak, ugyanakkor ez a konyha és kémény együttes minden nagyobb károsodás nélkül megmaradt. Ez a felépítmény rész - jellegzetesen berekböszörményi. Más helyeken is megtalálhatók a szabadkéménynek az említetthez hasonló példányai, de az legtöbb esetben gerendákra, vesszőfonatra, vagy nádra tapasztott sárból áll. így sokkal kisebb súlyú, lévén a bolthajtás sokkal vékonyabb, anyaguk legtöbbször csak a boltívben tégla. Az is előfordul, hogy egy szemöldök gerenda (néha a mestergerenda) tartja az egész súlyt, így a boltív szinte csak díszítő elemmé válik, vagy esetleg teljesen hiányzik (ilyen típusú konyhákat találunk igen nagy számban még Biharkeresztesen). A szemöldök gerenda Berekböszörményben legtöbbször hiányzik, éppen azért mert teherkiváltó szerepe nincs. A szabad-kémény alatt található a pitar tényleges berendezése, amelynek jórésze sárból, vályogból, esetleg téglából készül. Legjelentősebb a szabad-kémény alatt középen elhelyezkedő padka. Legősibb 3. kép "304