Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)
NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Korompainé Szalacsi Rácz Mária: A bihari házikenyér
10. kép nyér alól a lapátot. Ilyen módon egymás után behajigálják a kenyereket a nagyobbakat hátra, a kisebbeket és a cipót előre. A kemencében való elhelyezésnek a kiszedés szempontjából van jelentősége. A kisebb kenyér, cipó vagy lepény hamarabb kisül, korábban lehet kivenni, s ha elől van, könnyebb hozzáférni. Bevetés után a kemence szájára kerül az előte (előtét) és bezárják a kemence ajtaját (10. kép). Idősebb asszonyok ilyenkor sütőlapáttal keresztet intenek a kemenceajtóra és azt mondják: „Áldja meg az Atya, egye meg a fia", vagy csak annyit: , Na, hálá Istennek!" Ezzel jelzik, hogy túl vannak a munka nehezén. A sütés befejező mozzanatához egyéb szokások is járulnak, van aki csücsörít a szájával hogy a kenyereket húzza fel a kemence. Mások a szoknyájukat combjuk között meglebben tik, s azt mondják: - „hasadj fel!" E szokásnál félreérthetetlen a cselekvés analógián alapuló karpogónikus jellege. 1 0 Szinte általános, hogy a szakasztókosarakat egymásra rakják, azért, hogy magasra nőjön a kenyér. Szentpéterszegen hallottam, hogy az asszony ugrik egyet, ugyanilyen célból. Gyakori szokás, hogy a nyelén álló sütőlapátot megforgatják, azért, hogy szépen süljön a kenyér. A szokások eredetét kivétel nélkül azzal magyarázzák: „így csinálta anyám is". A szakasztókendőkről a kemence szája N előtt rázzák le a lisztet, majd gondosan felseprik és tűzre teszik, ez a liszt szemétbe sohasem kerül. Bevetés után 15-20 perccel leveszik az előtét és ha sütöttek lángost vagy vakarót, az ilyenkor kihúzzák a szívanóval. Kis égő csóvát dobnak a helyére, hogy megnézhessék, hogyan áll a kenyér? A jó kenyér már ekkor felhúzódik, felhasad, a rossz ellaposodik. Egy óra múlva kerül sor a kenyerek meghúzgálására. Ekkor már a cipót is ki lehet szedni. A kenyereket szívanóval megmozgatják, elhúzzák eredeti helyükről, hogy egyenletesen süljenek, s még egy óra hosszáig benthagyják a lezárt kemencében. A kisült kenyereket szívanóval szedik ki. A frissen sült kenyér tetejét nedves kézzel, vízbemártett ruhával vagy píseprűvel, tallusenrűvel megmosdatják, vagy ahogy Berettyóújfaluban mondják: megkeresztelik. A kenyerek alját megütögetik, megkopogtatják és a hangjából következtetnek arra, hogy jól átsült-e? Ártándon azt tartják, hogy akkor jó a kenyér, ha átreng. Kiszedés után az asztalra, vagy földre terí19 Szetidrey Zsigmond: A magyar népszokások osztályozása. = Ethn. (1933) 26. 295
