Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Korompainé Szalacsi Rácz Mária: A bihari házikenyér

2. kép A legfejlettebb típusú, bonyolult szerkezetű kézimalmot Nagykerekiben láttam. Valamennyi kézimalmon megtalálható a szabályozó, a kezdetlegesebbeknél csak egyszerű faék, a fejlettebb típusúaknál csavaros szerkezet, amely arra szolgál, hogy a két kő közötti rést nagyobbítani vagy szűkíteni lehessen, aszerint, hogy durvább illetve finomabb őrleményt akarnak-e készíteni (1., 2. kép). A bihari falvak népi táplálkozásának vizsgálata során mind a mai napig kimutatható, hogy legjelentősebb élelem a kenyér. A bihari kenyérről, sütésmódjáról, táplálkozásban betöltött szerepéről Szűcs Sándor közölt adatokat.' A leírás különös értékét az adja meg számunkra, hogy a harmincas években és az azt megelőző időkben szokásos kenyérkészítési módot örökítette meg, s a harminc-negyven év alatt tapasztalható változások vizsgálatához nyújt támpontot. Annak ellenére, hogy a kenyérsütés az egyik legnehezebb asszonyi munka, még napjainkban is sokan sütnek háznál, elsősorban az idősebbek és a középkorúak. Ezelőtt tíz évvel még megszólták azt a fiatalasszonyt, aki nem tudott sütni. Egészen új jelenség, hogy mostanában a lányoknak már nem kell keltétlenül megtanulniok kenyeret sütni. A sütés napja minden háznál elüt a szokványos hétköznapoktól. Az előkészületeket már az előtte lévő napon megkezdik: bekészítik és megszitálják a lisztet, kovászt tesznek, sőt sok helyen előre főz is a háziasszony, hogy ezzel másnap ne legyen gondja. Népesebb családoknál hetenként, ahol kevesen vannak, ott ritkábban kell sütni. (Nyáron gyakrabban sütnek, mert több kenyér fogy.) Minden háznál kialakul, hogy milyen időközönként kerül rá sor, s általában a hétnek mindig ugyanazon a napján végzik. Szombatra ritkán hagyják ezt a munkát, egyébként a hét bármely napján léiét.Vasárnap s ünnepnapokon nem szokás, bizonyos napokra pedig határozott tilalom van, így például áldozó csütörtökön, nagypénteken, úrnapján. Az idősebbek úgy tartják, hogy aki úrnapján süt, annak kővé válik a kenyere.

8 A sütés előtti napon, délután 6-7 óra tájban a háziasszony megteszi (megáztatja) a kovászt. Ezután bekészíti a lisztet. A kamarában külön zsákban tartják a kenyér7 Szűcs: i. m. 218-223. 8 Dám László: A kővé vált kenyér hiedelme a Nagysárréten. = Ethn. (1968) 429-430. 287