Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Molnár Gyula: Egy észak-bihari falu hagyományos juhtartása

MOCCAN A JUH = Az anyanyáj párzásra kész. Hagyományos ideje Kisasszony nap, szept. 8. MUSTRA = Meddő, tenyésztésre alkalmatlan. A kiselejtezett állat mustrába megy. majd hizlalják és levágják. N NAPI JUH = A legelőjog szerint a naponta kihajtható juhok számát jelenti. De így határozták meg a juhász által fejhető tejmennyiséget is. Az előbbi vonatkozásban 25-30, a zutóbiban 30-35 darabot jelentett. Egy XVIII. századi jegyzőkönyvben is így áll: „Egy napi juha vagyon". NYAj = Együtt legelő állatcsoport. A tárgyalt területen leginkább az anyanyájat értik alatta. NYAJPASZTOR = Az anyanyájat őrző juhász. Legmagasabb bére a nyájpásztoroknak van, mert övé a legtöbb felelősség is. NYÁJBÉLI = Ugyanazon juhgazdasághoz tartozó juhosgazda, más néven: „egy nyájbéli". NYÍRÁS = A juhok gyapjának eltávolítása. Sok gyakorlatot és szakértelmet kívánó munka. NYÍRÓBANDA = A nyírásra összeállt munkaegyüttes. Vezetőjük a bandagazda, akit maguk közül választanak. NYÍRÖOLLÓ = A juhok nyírására használt speciális acélolló, melynek az élesítését mindenki maga végzi, mert szakértelmet kívánó munka. NYUGTAT = Kivált az üzetési idő közeledtével nyugtalan a nyáj, nem legel, hanem vándorol, hajtja egymást. Ilyenkor a juhász előttük áll, beszéddel, terelgetéssel csendesíti, nyugtatja. O ODAÁTALI FÖLD = Konyáron a telek utáni föld, melyet a falutól a Kálló folyó választ el. Többnyire szántóföld, mely a .. juhászok részére az őszi betakarítás után szabadult. OLTÓ (óttó) = Bárány-, vagy disznógyomorból házilag készített savas hatású szer, amivel az édes juhtejet gomolyának beótották, vagyis a tejből kivált a túró. OLTÓ SZER (óttó szer) = A himlős juh sebváladékából készített oltóanyag, melylyel az egészséges állatokat beoltva, megelőzték a himlőt. ÔROS = Mázas cserép, vagy bádog boroskancsó. Ilyenekben szolgálják fel a bort a juhtorok alkalmain. ÖR A NYÁJ = Nem legel, nyugtalanul jön-megy. Főként, ha vihar közeleg, vagy a párzási dőben. Ilyenkor nehéz a juhász dolga, mert „csak őr egísz nap". Az őröl szó rövidítése. Régen az állati erővel hajtott „szárazmalomban" a befogott jószág megállás nélkül ment, mert az őrlés alatt sem ember, sem állat nem pihenhetett. ÖREGGAZDA — A juhgazdaság vezetője. A tagok maguk közül választják, megbízatása 3 évre szól, de újra választható (L: főgazda). ÖRÜ = Ivartalanított kos. Ha a nyáj vezetésére szoktatják, csengőt, vagy kolompot kötnek a nyakába, hogy hallja a nyáj. Ez a vezérörü. ÖRÜSZER = A fertőtlenítésre használt kreolin, de tréfásan így hívják a bárányheréléskor a juhásznak járó pálinkát is. ÖRV = Amíg a farkasok ellen a nyáj őrzésére komondorokat tartottak, nyakukra szegekkel kivert bőrövet, örvet kapcsoltak, hogy a farkas harapása ellen védje a kutya torkát. Ma a terelőpuli csak keskeny szíjat hord, ezen van a pergő. ÖSSZEFORDUL A NYÁJ = A nyári nagy hőségben a déli órákban a juhok körbeállva az orrukat szorosan összedugják, így védekeznek a legyek csípése ellen, melyre különösen az orrán nagyon érzékeny a birka. ÖSSZEVÁG = A szétszéledt nyájat a puli szoros csomóba összehajtja. ÖSZI SZORULÁS = Az őszi pásztorfogadáskor behajtják a nyájat, míg a fogadás megtörténik, majd utána újra kihajtanak a hó leesésig, a téli szorulásig. P PALLÓ = Deszkából készített feljáró a folyóban fürösztött juhok részére, hogy össze ne sározzák a tisztára mosott gyapjújukat. PÁSZTORBÉR = A gazdaság által meghatározott fizetés, mely magába foglalja mind a pénzbeni, mind a természetbeni járandóságot. PÁSZTORBÉR SZEDÉS = Évente több alkalommal történik. Tavasszal a pénzfizetés első részét, aratás után a kenyérgabonát és szalmát, ősszel a pénz másik felét és a terményt szedik. Rendszerint a pásztorral megy a kisgazda és felírja, hogy ki mit adott pásztorbérbe. PELYVA (péva) = Almolásra használt szalma és kalásztörmelék. PERGŐ = A terelőpuli nyakán levő szíjra erősített egy, vagy több lyukacsos rézgömb, amiben kis vasgolyók vannak,, amik zörgő hangot adnak. PIPA = Mint mérték, azt a csekély mennyiséget, mint fél decit, jelenti, amit az apadóban levő juh ad egy fejésre. Erre mondja a juhász: „Má nem érdemes fejni, mer csak egv pipával ad". PITARI VÁSÁR = A háznál történő adásvétel. Kedvelik, mert a jószágot nem kell a vásárra „törni", otthon jobban elkél. POLC = A juhászkunyhó belső falára deszkából készített tartó, amire az apróbb 261