Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 1. (Berettyóújfalu, 1976)

NÉPRAJZ - VOLKSKUNDE - Molnár Gyula: Egy észak-bihari falu hagyományos juhtartása

holmit, sót, gyufát, kenyeret, szalonnát stb. felrakta a juhász, hogy se a kutya, se az egér ne férjen könnyen hozzá. PONYVANYEREMÉNY = A gazdaság közös pénztárának hagyományos bevétele, mely abból ered, hogy a gyapjúátvételnél a tagok a maguk gyapjúját kissé bővebben mérték, nehogy az együttes átvételkor súlyhiány legyen. Ez a ráhagyás végül több kilónyi gyapjút jelentett, amit a a gazdaság a nagy ponyváról bemérve, a közpénztárba írt. PURZSA = Erdélyből származott, régen általánosan tartott juhfajta. Igénytelen, de gyapja sima szálú, durva. Ma már nem tenyésztik. PÖRKÖLT (pörgőit) — Juhhúsból készített húsétel, mely a juhtorok hagyományos étele. Úgy tartják, akkor valódi, ha az egész juh fő a bográcsban, mert a sokféle csont, ín, hús, fej adja meg az ízét. R RACKA = Régi erdélyi juhfajta, ma már nem tartják (L: purzsá). REKESZTŐ = Dorongfából, vagy deszkából készített választófal a hodályban. ROCSKA = Fejőedény, régen fából készült, ma alumíniumból csinálják. ROSTÁLÁS =Újabb gyakorlat az, hogy nyírás után a gyapjút dróthálón átrázzák, hogv a nagyon apró szál és a por hulljon ki. így értékesebb. RÜH (rü) — A juhok fertőző betegsége, erős viszketéssel jár. RÜHZSÍR (rüsír) = Régen házilag készítet kenőcsös gyógyszer, amit a juhász állandóan magánál hordott. Ma készen kapható. S SAVÓ = A beoltott tejből kiválik a túró és lecsorog a savó. Áz édestejből származó savó az édessavó, amit szívesen fogyasztanak. SEGGENÜLÖ = Oldalfal nélküli épület, amelynek a teteje a földig ér. SÓZÓ = Deszkából készült vályú, vagy ócska edény, amibe sót tesznek és a juhok ebből nyalogatják. SÜTŐ — Vesszőből, vagy erősebb nádszálból készített nyárs, szalonnasütés céljára. SZABADTARTÁS = A főgazdának, kisgazdának, a juhásznak meghatározott számú juhot engedélyezett a juhgazdaság, hogy egész éven át ingyen járjon a közös legelőn. SZABADULÁS = Általában október első hete után, vagy a teljes betakarítással szabadult a határ és a legelő. Ezután a juhászok is hajthattak az eddig tilos területre. A falukban dobszóval tették közhírré, hogy mikor szabadul a határ. Ezután a csősz nem felelt a jószágok okozta kárért. SZALONNABÉR = A juhásznak az állatok arányában a tagoktól meghatározott mennyiségű szalonna járt, mint fizetés. Ezt a juhász bármikor beszedhette. SZAMÁR = A régi juhászok teherhordó állata. Amikor a lakott helytől távol őriztek, a szamár hátán átvetett zsákban hozták ki hetenként a kenyeret, szalonnát, egyéb szükséges holmit. Napközben a juhásszal járt, szükség esetén hátas állatként használták, ha valahova sürgősen menni kellett. SZAPPANOS GYAPJÚ = A rosszul tartott, sovány juhnak a gyapja. Csomós, tapadós, az ilyet drágábban nyírták, mert nem haladtak vele. SZÁMADÓ = A főgazda megszólítása az év végi számadási gyűlésen. Mielőtt megkezdte a beszámolót, a tagok felszólították: „Halljuk a számadót!" Ez esetben nem a jószágok, hanem a gazdaság anyagi ügyeinek felelős számadóját jelenti. SZÁMOSÁLLAT = A ló, szarvasmarha, de a juh, sertés nem tartozott ide. SZECSKÁZ = A gyakorlatlan juhnyíró nem tudja egy ollózárásra végigvágni, hanem aprózza, ezáltal a gyapjú apróbb, értéktelenebb. A gazda haragszik, ha szecskázva nyírnak. SZELEMEN = A hodály tetőfája. SZÉL ALÁ MEGY = Gazdátlanul kóborol. „Mehet a szél alá" - mondták arra a gazdaságra, ahol nincs gondviselő. SZÍN = Félereszre épített nyári szállás, az oldala dorongfa, hogy a levegő jól átjárja. SZÍNJOG = A gazdaság közös épületében való juhtartási joga a tagoknak, aszerint, hogy ki milyen mértékben vett részt az építésben, vagy mennyi színjogot vásárolt. SZORULÁS — A nyájak hazahajtása, amikor a tél beálltával megszűnik a legeltetés. SZÖRFÉREG = Fertőzéstől eredő állatbetegség, melynek következtében a szőr, gyapjú csomókban kihull. SZŐRÖS BIRKA = Frissen nyírott juh, melynek még nincs gyapja, csak „szőre". Eladásra kevesebbet ér. SZŰR = A régi pásztorok hagyományos ruhadarabja. Vásáron vették a szűrszabóktól. Híresek voltak a derecskei és beretytyóújfalui szűrök. Nyáron, ha nagy meleg volt, a juhász feltette a szamár hátára s úgy vitte magával. Az elkötött szűrujjban voit a rühzsír, dohány, pipa, gyújtószerszám s egyéb szükséges holmi. SZŰRŐ = A feiőedényre alkalmazott sűrűlyukú szűrőeszköz, hogy fejéskor a tejbe ne kerüljön szőr, vagy egyéb szennye262